Családi idill

Vannak napok, amikor nem tudom eldönteni, hogy vajon direkt összebeszélnek-e a gyerekeim, és azért csinálják, vagy az idegrendszeremet teszik próbára... 

Épp panaszoltam barátnőmnek, hogy nem is csinálok semmit egész nap (hahaha), mégis állandóan hulla fáradt vagyok... A megállapítás után nem sok időm volt ezen tanakodni, mert épp közeledett a vacsoraidő. 

Részlet a családi idillből:

Benedek: én nem kérek vacsit...

én: jó, akkor nem eszel, ha nem vagy éhes...

eltelik 2 másodperc:

B: Mamiiiii ééééhes vagyok!!!

Mindenki leül, leteszem a tányért Benedek elé, rajta egy szelet kenyérrel.

B: ez a kenyér az enyém?

én: igen, persze, hát eléd tettem, nem?

B: jó... és ez a tányér az enyém?

én: ha a kenyér, ami előtted van a tied, akkor szerinted a tányér, amin a kenyér van, az kié lehet...? 

én: Benedek, mit kérsz a kenyérre?

B: májas kenyeret kérek

megkenem a kenyeret, visszateszem elé. Ránéz, majd közli:

hmmm... mégsem kérem, inkább vajas kenyeret ennék....

B: Mamiiiii szomjas vagyooook!

én: ott van előtted a poharad, igyál.

B: ez az enyém? (pontosan tudja amúgy, melyik az ő pohara...)

én: igen, még mindig az a tiéd

B: és jó még benne a szörp...? (5 perccel előtte készítettem)

Hanna: én csak kompótot kérek vacsira

én: rendben, adok, de elsőre nem adok sokat (fél tányér), ha ízlik, és nem volt elég, adok még

H: ez finom, és nem volt elég, kérek még sokat!

kiteszem, eszik 2 falatot.

H: mégsem ízlik, nem kérem, köszönöm a vacsorát.

Borka májas kenyeret kapott, aminek a tetejéről a májat lenyalogatta, ennek megfelelően még az orrlyuka is májjal volt eltömve. A maradékot fogta, megáztatta kicsit a lila hagymában, végül egyenletesen eloszlatta az asztalon, ablakpárkányon... (miközben Hannának szedtem a kompótot)

Vacsi és romelhárítás után teregetnék. 1 kisebb adag ruha kiteregetése alatt kb 15-20 alkalommal szedem le az emeletes ágy tetejéről Borkát, aki első körben bosszúból 3 sor frissen teregetett ruhát leránt a szárítóról, majd inkább elfoglalja magát, és 4-5 vizes bugyit vesz magára... 

....És amikor túl voltam egy szimpla vacsi és kiteregetek gyorsan 1 adag mosást körön, akkor megállapítottam, hogy már értem, miért is vagyok állandóan fáradt és kimerült... :DDDDDDDD

Hozzáteszem így visszaolvasva rettentő vicces a sztori, ha nem én vagyok a szenvedőalany... :D Így csak kínomban tudtam röhögni. :D

Farsang

Hanna rég mondogatta már, hogy boszi lesz farsangon, nem aggódtam a jelmezen. Benedek úgy volt, robot lesz. Farsang előtti hétvégén mondtam, hogy na akkor csináljuk meg! Akkor rájött, hogy na hát ő nem is akar már robot lenni!!! Sokkal inkább lenne a boszorkány fekete macskája! Ám legyen, Hanna tavalyi jelmeze pont jó lesz, csak fület kell újat csinálni. 1 nappal a farsang előtt mondtam, hogy na gyere Benedek, csináljunk neked cica füleket a farsangra. "Nekem nem kell cica fül, cicának is két füle van, nekem is van két fülem, nem kell másik!!!" Pufff... Hát jó, akkor nem erőlködök.

Eljött a farsang napja. Hanna lelkesen készül, Benedek benyögi, hogy ő ugyan cica nem lesz, maximum SÁRKÁNY. Hát persze... :) Sárkány... negyed órával indulás előtt. Abban maradtunk, hogy akkor ő nem öltözik be, felveszi a Turbo csigás világítós fejpántot, és ennyi. Borka pedig felvette Benedek helyett a cica jelmezt, így lett egy boszi, lett fekete macskája. Kész szerencse, hogy ennyire hasonló méret mindhárom gyerek... :D :D :D

És gondolom nem kell mondani, hogy ki volt az oviban a középpontban... :D Borka beállt a kör közepére és ott bohóckodott. :) 

Skarlát

Az utóbbi 3 hétben összesen 3 napot voltak oviban Hannáék. Szünet is volt, aztán jött a sok betegség az oviban, és inkább nem vittem őket. Csütörtök reggel már úgy ébresztett Hanna, hogy fáj a torka meg a feje. Már hőemelkedése volt, aztán délutánra már 39 felett volt a láza. Nyelni nem tudott, annyira fájt a torka. És ahogy belenéztem, botrányos volt a mandulája. Pénteken elvittem orvoshoz, megállapította, hogy mandulagyulladás. Maradjon itthon jövő hét közepéig, de ha gondolom, akár egész héten. Mivel csomó beteg van az oviban, és mert annyira Lilihez vágynak, mondtam, hogy persze, maradjanak, ne legyenek megint betegek, mire meglátogathatnák. 

A csütörtök-péntek a fekvés-alvás-torokfájás jegyében telt. Péntek este már gyanús volt, hogy mintha megint ekcémás lenne az arca... De a betegségre fogtam. Szombat reggel viszont már mindene kiütéses volt, nagyon... Újabb kör orvos. Janó elvitte ügyeletre, megállapították, hogy hát ez valószínűleg skarlát... REMEK!!!!! Antibiotikum, fekvés, sok folyadék. A gyógyszertől a láz elmúlt, és a kiütések is mára egész szépen elmúltak, csak az elvakart derekán látszik már. 

Ma visszavittem az orvoshoz, felírt még 1 adag antibiotikumot, mert most csak 4 napra volt elég. Megnézettem a többieket is, nekem kicsit gyanús volt az ő mandulájuk is, orvos szerint nem kóros. Hát meglátjuk... Estére viszont megjelent Hannánál a skarlát tuti ismertetője, a málnanyelv. Eddig elképzelni nem tudtam, milyen az... Aztán fogmosás előtt mutatta Hanna, hogy Mami néééézd már, milyen pöttyös lett a nyelvem!!!! És tényleg... Eltűnt a fehér lepedék, élénk vörös az egész nyelve, tele egész pici vízhólyag szerű pöttyökkel. 

Most drukkolok, hogy Benedeken és Borkán ne jöjjön ki a betegség, ha már eddig megúszták. Elvileg 2-6 nap a lappangás. Hát meglátjuk.

Az oviban jelenleg 26-ból 8 gyerek jár már csak, abból 5 tuti skarlátos, 3 kérdéses. Ez kellett a boldogságomhoz!!!!!

Szépség

Azon túl, hogy grammra és centire pontosan ugyanakkorának született Lilien és Borka, szerintem így csukott szemmel megdöbbentően hasonlítanak egymásra. :) Hiába, unokatestvérek! :)

Benedek pedig tegnap, miután megnéztük, közölte, hogy megszületett a babánk a kórházban. Szerinte Lili a mi babánk, és ide fog hazajönni... Hát még meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy akármilyen cuki is, ő bizony nem ide jön haza. :D

Lili 10 órás

Borka 1 naposan

15 fogú

Végre kinn van Borka 14-15. foga is! Jó rég küzdöttünk a bal felső szemfoggal, sokat sírdogált miatta, állandóan rágott mindent ott, láthatóan fájt neki. De végre kinn van!!! :) Remélem így most újabb alvós időszak következik, mert megint élő hullának kezdem érezni maga... :/

Határtalan boldogság

2. napja nem alszom jól, ugyanis azóta volt úton kicsi unokahúgom. Hosszú szülés volt, de megcsinálták, és hihetetlen büszke vagyok Rájuk, mindhármukra!!! És bizony nem tudok még mindig könnyek nélkül arra gondolni, hogy végre itt van!!!! :)
Isten hozott a nagyvilágban pici Lilien baba!!!! :)

Az első fogacska

Hát ez is elérkezett. :) Napok óta nem engedte rendesen megmosni elöl a fogait Hanna, mert fájt már neki, ahogy mozgott a foga. Megnézni nem lehetett, mert félt, hogy ki fog esni, és nem akarta. :)

Aztán tegnap este amikor mostam a fogát, épp csak hozzáértem az alsó fogakhoz, aztán mostam felül, de láttam, alul vérzik a mozgó fogacska. Mondtam, hogy nyissa ki a száját, mert vérzik a foga, hagy nézzem meg. Ekkor már láttam, hogy ki is pottyant, a nyelve hegyén volt. De Hanna annyira megijedt, hogy először nem engedte, hogy a szájába nyúljak!! Mondtam, hogy ne féljen, semmi baj, kiesett a foga! :) Nagyon ijedt volt. Kiszedtem a szájából, és megmutattam neki. :) Nem értette. Mondtam, öblítsen egy nagyot, de akkor még mindig nagyon vérzett, így remegve öblögetett tovább hideg vízzel. :) Amikor kicsit megnyugodott, megnéztük, hogy bizony ott a lyukacska a foga helyén, és már látszik az új, csontfog csúcsa is! :) Még kellett egy kis idő, hogy megértse, hogy semmi baj nincs ezzel, és legyen büszke, hogy kiesett az első foga. :) 

Reggelre pedig a fogtündér természetesen ajándékot is hozott neki, csillámtetoválást! :) A boldogság, büszkeség azóta természetesen hatalmas!!! :)

Végre tudjuk!!!!

Nagyon utálom a bizonytalanságot, így elég nehezen viseltem, hogy még mindig nem tudjuk, mi lesz a iskola kérdéssel. 

Mára kaptunk időpontot a nevelési tanácsadóba. Azóta persze milliószor átbeszéltük a témát, beszéltem az óvónőkkel is még. Végül úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, a nevelési tanácsadóra bízom a döntést. Janón totál azt érzem, hogy ő küldené Hannát, mert hát olyan okos nagylány, nehogy már 1 évet az oviba járjon még.. És amúgy is, más sokkal kevésbé értelmes gyerek is megy már, akkor ő miért ne. Én mindig elmondtam, hogy én nem az esze miatt tartanám vissza. De annyira azért elbizonytalanított, hogy ne akarjam mindenáron visszatartani.

Ma reggel fél 9-re mentem Hannával, nagyon izgult, de várta, aranyos volt nagyon. Egy szó nélkül ment be nélkülem 3 másik kisgyerekkel az első felmérésre. Kb fél óra volt, mindenféle feladatok voltak. Addig 1-1 pszichológus beszélt a szülőkkel, kikérdeztek születéstől kezdve minden félékről. Megkérdezték, hogy az óvoda mit mondott nekem, a logopédus mit mondott nekem, és én milyennek látom Hannát. Ezután szusszantak a gyerekek, addig a gyógypedagógus átadta a felmérés eredményét a pszichológusoknak,  majd a gyerekek mentek külön-külön a pszichológusokhoz. Ott is feladatok, beszélgetés volt, majd behívtak minket is. Itt elmondták, a mit látnak ők a felmérés alapján, és mit javasolnak. Ha nem egyezik a véleményünk, folytatjuk a beszélgetést, mit gondolunk máshogy.

És akkor a felmérésről, értékelésről:

 Nagyon okos, ügyes, jól tájékozott gyerek. Erősen fáradékony, figyelme csak rövid időre köthető le. Volt egy feladat, rajzolja körbe a papírt adott sormintával (oviban sok ilyet csinálnak). Erre 5 percük volt, Hanna 2:47 alatt teljesítette, tehát iszonyú gyors, VISZONT: ez alatt az alig 3 perc alatt pontosan 3-szor hagyta abba, mert neki ennyi köszöni elég... Tehát hiába nagyon gyors, megunja, és abbahagyja, ha nem állnak felette. És a 3. perc végére láthatóan fárad is, egyre csúnyább háromszögeket rajzolt. 

Volt olyan feladat, hogy elmondták, miket rajzoljanak egy lapra: egy fát, egy egyszerű házikót, egy embert. Na nála ez még úgy zajlott, hogy cseresznyefát rajzolt, meg a házikó ablakaira függönyt, virágot, az ember kockás ruhában volt. Tehát még nagyon "álomvilágban" él, nagyon gyerek, nem tudja leegyszerűsíteni a rajzot, hiába nem kérnek részleteket.

Volt másolásos feladat, rajzolja le a képet, itt az arányok nem stimmelnek még, minden egyre nagyobb balról jobbra neki, a képen meg minden egyre kisebb.

Volt rövid és hosszú távú emlékezet vizsgálat is, ezek többnyire mennek, bár a hosszútávúnál lazán rávágta, nem emlékszik semmire... :D Aztán a konkrét kérdésekre persze tudott válaszolni. 

Amit még kiemeltek, hogy a térérzékelése nem alakult még ki, nem tudja a jobb-balt, ezen kívül nem tud egyszerre több "feladatra koncentrálni", tehát ha korongokat kell megszámolni-rakni stb, de közben azt is mondják, hogy most akkor ezt a sort az előző alá tegye, ez az információ neki már kiesik, nem tud még ennyi mindenre figyelni. A számfogalma megdöbbentően jó, elszámolt ott is tízesével 300-ig, 10-ig teljesen jól megvan a számfogalom, összead-kivon. Amit nem kéne, hogy ő mindent fejben akar, ez tök jó, csak megnehezíti még a dolgát. Ha pl 6 pálcából vegyen el 4-et, akkor nem odanyúl, és elveszi egyesével a 4-et, hanem nézi, fejben kiszámolja, majd egyből a 4-et veszi el egyszerre. Ezt még nem kéne, és láthatóan nehéz is még neki, mégis minden esetben így csinálta. 

Ezen kívül volt még csomó feladat, amiket természetesen nagyon ügyesen megoldott, 1-1 hibája volt csak. Azt elmondták, hogy az egyértelműen látszik, hogy még ez a fél óra, amíg foglalkoztak velük (ebből 20 perc volt a feladatokra) is kimerítette, a végére nagyon elfáradt.

Összességében azt mondták, hogy nagyon okosnak, értelmesnek, figyelmesnek, de nagyon csendes, visszahúzódó, gyereknek látják, és van még olyan terület, aminek nem lenne baj, ha még egy évig fejlődhetne, alakulhatna. Ha ezt az időt megadjuk neki, akkor jövőre nagyon könnyen fogja venni az iskolakezdést. Úgyhogy ők azt mondják, sokkal jobb helye lenne még egy évig az oviban. Ha én nem gondolom máshogy, ők kiállítják a papírt, hogy javasolják az óvodában tartását még 1 évig.

Hanna úgy kimerült, hogy hazafelé már ölben kellett hoznom egy darabon... :D

Megkönnyebbültem, na. Innentől tudom, mi a dolgunk. A koncentrációt, irányokat, kitartást, kudarctűrést fejleszteni, jövőre pedig lelkesen, boldogan várhatjuk a szeptembert, amikor iskolába megy majd!!! :)