4-5. éjszaka

Nem hiszek a szememnek. Igaz este nagyon későn értünk haza, így majdnem 10 volt, mire alvás volt, de onnantól 5-ig csend volt. Akkor kisebb műsor után pelus nélkül visszaaludt. Kicsit aggódtam ugyan, hogy 5-kor nem akart pisilni, csak pelust levenni, de most kelt 3/4 8-kor, és bizony nem volt baleset! :) Felkelt, kijött, és pisilt. És mindenki jó kedvű. :)

A pelusmentességben pedig egy vicces nagyon:

Kb 2 hónapja voltunk utoljára dm-ben, akkor Janó mondta, hogy ne 2 csomag pelust vegyek folyton, most van kuponunk is, vegyek nyugodtan többet, úgysem lesz most hirtelen szobatiszta Benedek... Hát... :D Vettünk 5 csomaggal, abból van még majdnem 3 teljes csomag. :DDDDD 

5. éjszaka

Este még mindig küzdelmes kicsit az elalvás, ültem mellette fél órát legalább, hogy végre aludjon. Éjjel egyszer elkezdett sírni, átmentem hozzá, de szerintem csak lecsúszott az ágyról kicsit, mert aztán megsimiztem a hátát, visszamászott a helyére, és már aludt is. Viszont a reggeli kelés marad fél 6. Még akkor ha kap kekszet, vagy bekapcsolom a kedvenc big world-ot a telefonon, akkor még 15-20 percet  elvan mellettem, aztán kelünk is. De ez már így is hatalmas haladás, és 3. napja kel száraz pelussal. Lehet, hogy tényleg ezzel totál szobatiszta lett 23 hónapos korára?!?!?!?!?! :)))

Cumisüveg nélkül

CSÜTÖRTÖK

Azt hiszem álmomban nem gondoltam, micsoda fába vágtam ma reggel a fejszémet...

3 napja kb semmit nem alszunk megint. 1. nap volt, hogy fél 4-ig óránként keltem Benedekhez, majd fél 4-től nem aludtunk. Tegnap 50-60 percenként kelt egész éjjel. 5-től nem aludtunk érdemben 1 percet sem. Ma pedig ismét 50-60 percenként keltünk, reggelre kb 8 dl (+az esti 2-3 dl) víz fogyott el megint, ennek a fele olyan 5 körültől ismét. Én már a lábamon alig állok, a hasamat egész nap egy kőtömbnek érzem, agyam totál nem működik, türelmem nulla. Mindehhez Benedek is hulla, alig áll a lábán, egész nap csak sír és fetreng, és semmi nem jó, hisz fáradt... Tegnap este megpróbáltam megint, kapott nyugtató teát, hát marha nyugodt lett, mondhatom. Én este kidőltem velük együtt, reméltem,hogy olyan 2-ig alhatok legalább. De nem, már este hatalmas üvöltésre ébredtem... És Janó se nagyon tudott vele mit kezdeni.

Reggel pedig Hanna olyat mondott, amit még soha... Máskor is panaszkodik, hogy Benedek egész éjjel sír, és ő nem tud aludni tőle, csak ha a fejére húzza a paplant, de ma azt mondta nekem: "Mami, nekem nem kell ilyen testvér, aki folyton csak sír, és nem lehet megvigasztalni sem! És ha a pocakodban is ilyen baba van, akkor ő sem kell inkább...." Én nagyon elszomorodtam, igaza van szegénynek... Joga lenne éjjel nyugodtan aludni, de esélye sincs... :(

Szóval ma reggelre megelégeltem. Nem tudom, mi a fene az oka, de ki akarok zárni minden kizárhatót. És ebből az első a cumisüveg!!!!

Éjjel ugyanis, ha kap legalább 1 dl vizet, amikor felébred felébred, akkor visszaalszik. De ennek eredménye, hogy folyton pisilnie kell, azért még többször ébred, még több vizet kér, én meg cserélhetem a pelust, meg pisiltethetek, könyöröghetek érte, stb.

Ma reggel mondtam Benedeknek, hozza szépen a cumisüveget, mert bizony kidobjuk most a kukába, nem kell az már. Először nem akarta, odaadta nekem, végül hagyta. Napközben, amikor ennyire fáradt, sokszor fekszik a kanapén, és cumisüvegezik, mert amúgy nem abból iszik. Délelőtt még csak-csak elvolt a cumisüveg nélkül, főleg, hogy elég korán elindultunk a játszótérre. Elalvásnál is fél óra csúszás volt csak, amíg szenvedéseibe belealudt cumisüveg nélkül, igaz, addig mellette kellett ülnöm. Már egész megörültem.

De jött a fekete leves... 1 óra után visítva ébredt, és csak rugdosott, dühöngött, tombolt.... Megfogni alig tudtam, hogy kihozzam Hannától... Teljesen kikészült, a cumisüveget akarta, félálomban volt, és semmi nem érdekelte... Fél órát visított torkaszakadtából, mire sikerült elterelnem a figyelmét. De akkor is többször rázendített még, amikor rájött, milyen piszok fáradt és aludna még a cumisüveggel...

1. éjszaka

Rosszabbra számítottam. Okos ez a kis krapek. Mantrázza nekem, hogy Pa, tű.. (Apa levitte este a szemetet, és a kukásautó elvitte). Este elaludt viszonylag hamar, de ott kellett ülnöm mellette. Aztán éjfél előtt picivel ébredt először, akkor volt egy kisebb műsor, mire sikerült megnyugtatnom, és kérte, hogy vigyem vissza aludni az ágyába. Innentől 1,5 óránként ébredt, 5-10-15 perc műsor után aludt tovább. Még volt egy hosszabb lélegzetvételű hiszti, aztán ennyi. Reggel mondjuk már fél 6-kor ki kellett jönnöm vele a nappaliba. 

Meglátjuk, mi lesz a továbbiakban, most délután gond nélkül elaludt. Elmondta párszor a magáét, hogy Apa levitte a szemetet, és elvitte a kukás, de aztán aludt is.

 

 

2. éjszaka

Éjjel fél 2-kor kelt 1-szer, akkor volt sírás, de 10 perc alatt visszaaludt. Reggel 5-kor megint visítás, és akkor már fel is kellett kelni, mert bármit akart, csak aludni nem... Ez van.

3. éjszaka

10 cm-rel a föld felett... :) Na jó, félek, hogy lesz még probléma, meg nem lesz ez mindig így, de ma..... :)))

Este fél 9-kor mindkét gyerek aludt már. Én olyan 10 körül vonultam el aludni, Benedek valamikor még éjfél előtt tartott egy jó kis műsort, de 5-10 perc alatt okosan visszafeküdt aludni. Legközelebb Janó ébresztett, hogy ő mindjárt bepisil, de nem mer kimenni, nehogy Benedek felkeljen. Persze amint kiment, 2 perc múlva Benedek felébredt. Na de ez REGGEL 6-kor volt!!!!!!! :)))) És nem sírva jött, ő fel akart már kelni... Kijött a nappaliba, kért inni, meg kekszet, azt rágcsálta. Amikor elfogyott, jött, hogy vegyem le a pelust, mert pisilnie kell. ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉS SZÁRAZ PELUST VETTEM LE RÓLA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :))))) Annnyira de annnyira ügyes, és olyan büszke vagyok rá!!!!! :)

Most a kanapén kucorog, és Kisvakondot néz. De végre láthatóan kipihentebb. 

(.....És azért titkon remélem, hogy ezzel az éjszakai rémeknek vége....)

szülésznőnél

Ma végre eljutottam Ágihoz. Vittem Benedeket is, hát Ági oda volt tőle, meg vissza. :D Engem meg jól megölelgetett, hogy mennyire örül nekünk. :)

A tényállás a következő:

-ő aug. 20-tól szabin van szept. 16-ig, de hát ha már kettőt együtt szültünk, akkor ugye nem gondolom, hogy a harmadikat csak úgy kihagyná?! Szóval, ha szept 1 után szülök (addig nem is áll szándékomban), akkor hívjam, és azonnal jön, kb 1 óra, mire beér... ÉLJEEEEEEEEEEEEN!!! :)

-mondta, hogy nagyon el tudná velem képzelni most így harmadjára a késő délutáni-esti-éjjeli vízben vajúdást-szülést... :) Hát én már Benedeknél is erre pályáztam, de nem volt ilyenekre idő, lehetőség... :D Szóval ÁMEN, így legyen, szüljünk kádban (egész lelkes lettem)!!! :)

-délelőtt ne akarjak szülni, mert akkor nagy valószínűséggel nem engednek be +1 főt... upsz.... Igyekszem majd nem akkorra időzíteni!

-és a kórházi rémhírekre se adjak, nincsen semmi változás, minden ugyanúgy megy, mint régen, a maximálisan természetes szülést pártolják továbbra is. Juhu!!!

Kérte, hogy azért 1-1 orvoslátogatás után hívjam, hogy mi a helyzet, aztán majd összefutunk mindenképp, még a szabi előtt. Viszont így, hogy ő nem lesz aug. végén, szept elején, így kicsit változik majd a felállás, eddig nekem ő nézett mindig vizeletet, vérnyomást, NST-t. Hát most majd a doki, meg a védőnő. De ez legyen a legnagyobb bajunk!

22 hetes pocak

végre tegnap lefényképeztük, csak este már nem volt erőm feltölteni, kidőltem a gyerekekkel.

22 hetes

Jajj, fényképig még nem jutottam egyszerűen, tegnap olyan fáradt voltam a fél 4-es keléstől. Most sem vagyok jobb állapotban, 50 percenként keltünk egész éjjel. Kávét nem tudok inni, mert állandóan hányingerem van, kavarog a gyomrom. Ennek megfelelően enni is alig eszem, de ennek eredményeként fogytam. :D

Viszont ma végre eljutottam odáig, hogy felhívtam a szülésznőt!!! Hát kicsit pánikolok most, amíg be nem megyek hozzá, aztán remélem megnyugtat. Nagyon örült nekem, meg hogy hívtam, mondta, hogy hát ő szept 16-ig szabadságon van (én 17-18-ra vagyok kiírva...)... Huhhh... De mielőbb menjek be (vigyem akár mindkét gyereket is, olyan kíváncsi rájuk! :D). Mondtam, hogy hát csak Benedeket viszem, de megyünk, mert most aggódok, mi van, ha szabin lesz még, amikor szülök??? Nekem ő KELL, hogy biztonságérzetet adjon... Meg amúgy is van ezer kérdésem kivételesen, szóval valamelyik nap mindenképp megyek, beszélek vele!!!!

Képet meg majd este (vagy holnap reggel) hozok.

Új blog

Mivel a régi blog halódik (lehet, megint átmeneti kattanása van csak, de eléggé unom,és remélem, hogy ezzel ez a gond megoldódik, nem 1 éjszaka, mire feltölt 2-3 képet...), és mivel a tárhely is igen szegényes kezd lenni, így arra jutottam, hogy itt az idő:

új blogot kezdek. 

Kicsit talán más lesz, kicsit talán furcsa lesz ennyi év után, de talán így is jó lesz. A kreatív dolgok ugyanúgy helyt kapnak azért! :) Nem lesz zárt, így bárki olvashatja, mivel rengeteg ember kérte, hogy olvashassa a zártat is, akiket nem szívesen engedtem volna oda be. Szóval a legjobb megoldásnak azt láttam, ha lezárom azt a blogot, helyette indítom ezt. Remélem senki nem bánja, és ugyanolyan szívesen olvassátok majd ezt is!

Benedek születése

Ma 17:08-kor megszületett Benedek.
Tulajdonságai: fiú, 3800 gramm, 59 cm :)
Jól vannak. :)

Röviden reggel még benn volt valami vizsgálaton Ildi aztán hazajött semmi nem volt.
Majd dél körül kicsit görcsölgetett, meg keményedett vagy mi.
Kb. kettőre mentünk be de még akkor sem volt semmi extra de már tudtuk hogy szülés lesz ma belőle.
Szerintem 3 körül burkotmetszettek.
Én kb 15:45-től voltam vele, akkor már kivolt szegény.
Kb 16:15-16:50-ig melegvizes bohockodás, jobban szenvedett.
17:08 már kinn is volt mucipocok. :)

Voltaképpen könnyű szülésnek mondanám az elsőhöz képest, végül is 3 óra alatt letudtuk. :)
Nagyon ügyesek voltak mind a ketten!

Köszönöm!!!

Majd Ildi ír részletes beszámolót ha minden jól megy csütörtök reggel jöhetnek haza.
Képeket majd éjjel tolok fel ide.

Üdv Boldog kétgyermekes apuka :)

*** 

Hát megpróbálom leírni, mi is történt turbo bébi érkezése kapcsán...

Hétfő reggel még írtam, hogy megnézett az orvosom, de nem volt semmi. Olyan 11 körül elkezdett keményedni a hasam, de ilyen volt már sokszor. De csak nem múlt... De mivel nem voltak fájdalmasak, rendszeresek, ellenben elég sűrűek voltak, 3/4 12 körül beültem egy kád vízbe. Hát annyit tudtam megállapítani, hogy nem múltak. De nem lettek erősebbek, sőt, enyhültek picit, és még össze-visszábbak lettek. De valahogy olyan furán éreztem magam, totál befelé koncentráltam. Aztán lefeküdtem kicsit, akkor már megint erősebbek lettek a keményedések, és megint kezdett picit "fájni". De ez még olyan alig fájó valami volt. Aztán egyszercsak az egyik ilyen fájásnál elkezdett a derekam is fájni tőle. Na ott döntöttem, felhívom Ágit (szülésznőm), mi legyen. Mondta, hogy figyelgessem még fél órát, mi történik, figyeljem, mennyi ideig tart egy fájás, meg hogy erősödnek-e, stb. Közben a biztonság kedvéért átvitte Janó Hannát szüleimhez (a sors iróniája, hogy amikor kikapcsoltam a TV-t, épp a Kisvakond és a születés ment, épp megszületett az 1. nyuszi... :D). Én addig itthon összeraktam a hiányzó dolgokat a csomagba, meg figyeltem a továbbra is egész gyenge fájásokat. Kb 40-45 mp-ig tartott 1-1 fájás, amikor hívott Ági, hogy na mi a helyzet. Mondtam, hogy még mindig kb 3-4 percenként (néha 2, néha 5 is volt közte) jönnek, ici-picit erősödtek, a derekam viszont belesajog mindbe. Abban maradtunk, bemegyünk, néznek egy NST-t, aztán meglátjuk, mi a helyzet... Negyed 3-ra értünk be, 14:20-tól voltam NST-n. Szépen mutatta a fájásokat, amik olyan 2-3-4 percenként jöttek. Én ez alatt a fél óra alatt a másik 2 vajúdóban "várakozó" kismamival viccelődtem, beszélgettem, stb. Amikor visszajött Ági, mondta, hogy szép, szerinte szülünk. Átmentünk a vizsgálóba, megvizsgált, bő 2 ujjnyira voltam nyitva. Jött az orvosom, ő is gyorsan megnézett, meg viccelődtünk, hogy nem gondoltuk, ilyen hamar találkozunk megint. :) Ági annyit mondott, ő az estét már otthon tölti, higgyem el... Na de visszaküldtek a vajúdóba, hogy  öltözzek át, aztán megbeszéljük a továbbiakat. Megkérdezte, szeretnék-e beöntést, mondtam, hogy igen, szóval szólt az orvosomnak, hogy akkor azt elintézzük, amíg ő a papírjaimat intézi. Itt azért már kezdtek picit erősödni a fájások, de fájások között még mindig ott "szaladgáltam". :) A beöntés után még egy gyors mosakodás, és már mentem is a szülőszobára. Itt elhangzott a következő kérdés. Szeretnék-e burokrepesztést? Fogalmam nem volt, mivel járok jobban, tudtam, felerősíti a fájásokat, de előbb-utóbb ez úgyis megtörténik. Na végül arra jutottam, repesszenek. Fel az ágyra, orvosom jött, elmondta, hogy fájás közben fogja megrepeszteni, stb. Hát nem volt olyan kellemes, főleg, amikor a vizet nyomta ki az orvos... Na de az is megvolt, megállapították, hogy hűűűű mennyi vizem volt! Ezután 20 perc NST jött. Na itt 2 fájás alatt iszonyúan beerősödött a dolog, már nagyon fájt, már csak azt próbáltam betartani, amit közben a szülésznő mondogatott: fájások között pihenj, lazulj el!!! Fájásnál engedd át magadon... Igyekeztem. Itt érkezett meg Janó. Az NST után felkelhettem, hát ez megváltás volt. Kimentünk a zuhany alá, ráültem a labdára, Janó meg engedte a hasamra a vizet. A baj annyi volt, felül hidegre, alul forróra vágytam... Így egyre melegebb vízzel locsolta a hasamat Janó. Fájásoknál rugóztam a labdán és azt hajtogattam magamban, hogy "nem fájsz fájás, nem fájsz fájás..." (miért pont ezt...?), köztes időben pihentem. A köztes idő volt, hogy hosszabb volt, ez jó volt pihenésre, de hamar rá kellett jönnöm, hogy ilyen után mindig sokkal erősebb fájás következik... Időnként benézett az orvos meg a szülésznő, hogy minden oké-e. Még korábban mondta az orvosom, hogy ha valamikor székelési ingerem kezdene lenni, szóljak. Hát először csak a labdán ülés lett kellemetlen. Ekkor fájások közben (mivel a labda a sarokban volt) a falnak támaszkodva kiemeltem a csípőmet, hogy ne érjek a labdához, mert éreztem, hogy kezd feszülni, alulról nyomni. Aztán még 1-2 fájás, és jött a székelési inger... 2-3 ilyen után pont jött Ági, mondtam neki. Mondta, hogy akkor szépen törölközzünk meg, és menjünk vissza, megvizsgálnak (hozzátette, hogy de ha szeretnék, maradhatok még a víz alatt). Visszamentünk a szobába, de a következő fájás még az ágy előtt, állva ért... Na akkor megijedtem, olyan erős tolófájás jött, hogy nem tudtam hirtelen nem nyomni... Ági kérte, álljak akkor kicsit terpeszbe, megnézi, mi van, de ha kell, nyomjak. 

16:50 Fájás után felfeküdtem az ágyra, Ági megvizsgált.... "Ildi, én estére tényleg otthon leszek!" én: 6-ra lesz ebből már baba? Ági: "hajjaj, bőven! Teljesen eltűnt már a méhszáj, szülhetünk" 

burokrepesztés utáni fájásszünet...

És akkor itt jött a következő toló... Itt még nem nagyon tudtam nyomni, mert nem volt kész semmi, a lábam lógott kb... Ági kiabál, hogy jöjjön a doktor úr, mert jön a baba!!!! Orvosom rohan, hogy mi van, mi történt... :DDD Hát semmi, szülünk!!!! Na orvosom a bal oldalamon, Ági a jobb oldalamon, Janó a fejemnél. 2 lábamat az orvos és Ági csípőjére támasztva jött a következő fájás. Nyomtam, kegyetlen volt, nagyon feszült. Ági gátat masszírozott rendületlenül, orvosom tartotta bennem a lelket, mondta, hogy mikor hogyan próbáljak segíteni, mit csináljak.Ekkor félig volt kinn Benedek feje. Lenéztem, megsimogattam(!!!!) és erőt gyűjtöttem. Persze ismét jött a fájás után a kérdés: nagy lesz a feje, ha nem megy a gát védelem, vághat-e, Én csak bólogatni tudtam, de igennek vette. Igen ám, de hogy is vágjon...? Jött a következő fájás, ő lépett volna a szikéért, csakhogy a kezemet fogta, én meg nem engedtem el, mert közöltem, hogy Doktor úr most nem megy még sehova!!! Nem ment, segített, fogta a kezem, tartotta a lábam. és akkor fájás után kinn volt a feje. Én itt már nagyon nem éreztem erőt magamban, iszonyú volt az a feszítés, amikor kibújt a feje... Mondták, hogy pihenjek, következő fájásra kinn lesz a baba. Jött a fájás, és nem éreztem, hogy mit kéne tennem... Rámparancsolt az orvos, hogy de igenis, tudok nyomni, nyomjak, fújjam a gyertyát!!!! Na és tényleg tudtam nyomni, 17:08-kor  kibújt Benedek és már tették is a hasamra. Az első, amit éreztem, hogy hűű, de nehéz! Próbáltam megnézni, de be volt takargatva, hogy ne fázzon. Még kicsit  hagyták, aztán elvágták a köldökzsinórt (Janó nem akarta), és jött a méhlepény megszülése. Érdekes, Hannánál totál nem fájt, most azért nem volt jó érzés, de csak 1 nyomás volt, és kijött. Megnéztük, milyen, minden része megvan-e, megmutatták, mi hogy volt odabent. Aztán megnézték, mennyire repedtem. Hát felfelé sajnos picit berepedtem, illetve a régi seb is megrepedt egy picit. Az utóbbit 2 öltéssel összevarrta az orvosom, a többire mondta, hagyja, hamar gyógyul, bár a pisilés nem lesz leányálom 1-2 napig, inkább zuhany alatt pisiljek, hogy közben folyatom a vizet is,akkor kevésbé csíp. Amíg engem varrt, lemérték Benedeket, meg felöltöztették, odaadták Janónak.Aztán megkaptam újra Benedeket, cicire tehettem, aztán magunkra hagytak.

Összességében: 

-iszonyúan hálás vagyok az orvosomnak és Áginak. Elmondhatatlan az az érzés, amit érzek, ha arra gondolok, hogy Ők voltak ott, Ők segítettek... Ezt nem lehet egy köszönömmel vagy x ft-tal letudni... 

-Janó nagyon ügyesen segített végig, szegény tartott, ha tartani kellett, locsolt kitartóan a vízzel, itatott, stb. Időnként ő mondjuk vicces módon elkalandozott, ha lett volna erőm, még röhögök is rajta. Pl a zuhanyzóban eszébe jutott megszagolni a kézmosó folyadékot, majd lelkesen mutatta nekem is, milyen jó illata van.... :DDDDDDDD Kész.... :DDDD Pasi.... :DDDDD

-a szülést pontosan ugyanazzal a szóval jellemezném, amivel az egész terhességemet: felfoghatatlan... Olyan gyorsan történt minden, hogy időm sem volt felfogni...

-ma jöttem rá, hogy az orvosomnak meg Áginak sem volt ideje a szüléshez sterilbe öltözni, mert olyan hirtelen jött minden... De amúgy is, a papírokat is utólag írtam alá, mert még fel se vettek a szülészetre, amikor már megvolt Benedek... :)

-Ági szülés után mondta, hogy egész megdöbbent, milyen nagy Benedek, mert burokrepesztés után úgy összeesett a hasam, hogy ő 3100 gramm körülre saccolta volna csak... :))

-és ha hasonlítani kell: Hannával hosszú, lassú szülés volt, volt időm bőven agyalni, felfogni, mi is van. Benedeknél nagyon gyors, rövid szülés volt, egyedül a kitolás az, ami bár rövidebb volt, jobban fájt sokkal. Utána Hannával mérhetetlen boldogság volt, öröm, meg minden. Benedeknél fel se fogtam, hogy Ő az én Fiam... Nála kellett jópár óra, mire ez eljutott a tudatomig. Feldolgozni még mindig csak részben sikerült, de ha az ember nem akar hosszas sírásokba bonyolódni, akkor jobb, ha egy ideig még nem agyal ezeken a dolgokon... :)

és 1-2 kép:

3 napos :)

hazaérkeztem!

ismerkedés