Amikor nagyon nem megy az alvás, akkor valamit tenni kell. Borka sír, vagy szórakoztatja magát. Hanna meg Benedek inkább egymást, vagy minket szórakoztatnak.
Tegnap este nagyon nem akart menni az alvás, én próbálok ilyenkor komoly maradni, Janó pedig az egyszerűbb utat választja, elfordul és vinnyogva röhög.
Amikor már túl voltunk minden esti mókán, betakartam őket, kijöttem.
Egy idő után Benedek megjelent vigyorogva a nappaliban, fején egy fejpánttal, amin nagy világítós golyó szemek vannak.... Hatalmas komolysággal zavartam vissza a szobába.
10 perc múlva megint dünnyög a szobájuk ajtajában állva, de nem értem, mit:
-gyere ide inkább és úgy mondd!
felkapta
a gatyáját a szennyes tartó tetejéről, és két ujjal fogva, némi
undorral az arcán (amivel a röhögést próbálta szerintem leplezni)
lóbálta:
-MI EZ??????????????
-hát szerintem a gatyád, nem???
-jaaaaaaaa, jó!
és röhögve elvonult.... :D
Aztán jött Hanna:
-Mami, fáj a fejem...
-Biztos a fáradtságtól, aludni kéne inkább!
-neeeeeeeem, nem attól, én tudom, mitől fáj!
-na akkor mitől?
-hááát, tegnap bevertem Ancsiéknál az asztalba!
-és ez még csak most kezdett el fájni????
-jaaaa, nem, csak most jutott eszembe!
aztán röhögve távozott. :D
És ez csak egy a sok estéből, amikor mindenféle ürüggyel jönnek hozzánk. Mert a szomjas vagyok, pisilni kell, kakilni kell, takarj be, másik alvóst szeretnék, azok néha már nekik is unalmasak gondolom, így néha beújítanak. :D