Húsvét

Igazán "szép" Húsvétunk volt... A sztori ott kezdődik, hogy már múlt hét elején köhögött Hanna is, Benedek is. Oviba nem is mentek szerdától, nehogy még összeszedjenek esetleg valamit. Csütörtökön apóséknál voltak, ő hívott, hogy Hanna belázasodott... Szerencsére péntek délelőttre ez elmúlt, így a zsúrt megtartottuk, bár nem volt igazán formában Hanna. 

Nagyszombaton sem volt Hanna túl jól, Benedek sem igazán evett. Azért anyukámékhoz átmentünk vacsira, aztán én Hannát még elvittem magammal körmenetre, többieket Janó hazahozta aludni. Vasárnap reggel megérkezett a nyuszi itthon, aminek túl sokáig nem tudtunk örülni. Benedek elkezdett hányni... Először nem tudtuk hova tenni a dolgot, tanakodtunk, elinduljunk-e azért így Dédiékhez ebédre. Végül én itthon maradtam vele, Janó pedig elment Hannával, Borkával ebédre. Benedek rengeteget hányt, ment a hasa. Nagyon vacakul volt szegény, csak feküdt, de aztán a hányás lassan elmúlt... Aztán délután, amikor épp misére készültem volna, éreztem, nekem sem jó a gyomrom... Ledőltem kicsit, de akkor már csak küzdöttem... Elkezdődött nálam is... És alig, hogy kimentem a fürdőbe, hogy arcot mossak, épp ott téblábolt Borka is, aki az egész fürdőt összehányta egy pillanat alatt.... :( Innentől mi hánytunk felváltva, Janó pedig ugrált, és megállás nélkül mosta az újabb adag törölközőket, ágyneműket, mikor mit... Mire mi végre abbahagytuk, hajnalban sírva ébredt Hanna. Persze rajta is kijött. Reggelre úgy, ahogy elmúlt, maradt a hasmenés és a levertség, fáradtság, erőtlenség. Mindenki csak fetrengett egész nap, Janó meg ugrált körülöttünk. Nem is értem, hogy sikerült megúsznia, de szerencsére talpon maradt, és tényleg szuperül helyt állt.

Kedden Janó már dolgozni ment, mi pedig itthon pihentünk. Egyedül, akit nem viselt meg a sztori: BORKA!!!! Ő a hányást is úgy csinálta, hogy aludt (Janó törölközőt tett a feje alá), ha hányt, csak kiköpte a cumit, hányt, cumi vissza, letette a fejét és aludt tovább. Na hát utána is, reggel ő már tápit kért, meg enni-inni. :) A hasmenés viszont nem nagyon múlik sem nála, sem Benedeknél.

Na de, ha ez nem lenne elég, kedd hajnalban Hanna sírva ébredt, hogy nagyon fáj a füle... Életében nem fájt még. Reggelre a sópárnás melegítéstől elmúlt, de egész nap feküdt, és sírt, hogy fáj a torka, fáj a füle, nem jó semmi, fáj a szája, fáj a hasa, stb. Így a délutáni program az orvos volt. Elmentünk, röpke 2 óra alatt végeztünk is. A hányás-hasmenés múlóban, de még nem az igazi a pocakja Benedeknek, Borkának. Benedeknek picit piros a torka, Hannának pedig arcüreggyulladása van, ami már talán múlóban van, de az sugárzik a füléhez. Remek!!! Antibiotikumot felírta, de abban maradtunk, hogy még várunk... Ha magától javul, akkor ne kezdjük el, de ha újra belázasodna, vagy nagyon rosszul érzi magát, akkor kezdjük el. 

Hát remélem most így ezzel egy jó időre letudunk mindenféle betegséget, mert bőven elég volt ennyi!!!!

És akkor a húsvét legjobbja: itt a nyuszink, aki iszonyú édes jelenleg 800g-os kis szeretetgombóc, és imádjuk, és kopp-kopp de szobatiszta, és ha megunja a rohangálást, akkor jön és bújik az ölembe és rengeteget kell szeretgetni-simogatni. :)