Szobák

Végre gyorsan lefényképeztem a szobákat. :)

Gyerekszoba:

Háló:

Benedek és az allergia

Egyik este fürdetem Borkát az olajos fürdetőjével, ami az ekcémájára van. Benedek megkérdezi:

-Mami, én nem vagyok allerigás?

-nem, nem vagy szerencsére.

-de valamire allergiás vagyok biztos...

-hát nem tudom, maximum az alvásra... (és röhögök)

eltelik kis idő, Borkát leteszem aludni, Benedek szól, hogy menjek, nyomjak neki fürdetőt, mert szeretne kijönni a kádból. 

-Mami, de ne ebből nyomjál, hanem a Bokáéból!

-miért, hát te nem vagy ekcémás...

-de allergiás vagyok!

-Te??? Hát nemrég beszéltük, hogy nem vagy semmire!

-De, nekem Bokáéval kell fürdenem, mert allergiás vagyok az alvásra, és kiütéses leszek különben!!!

Tegnap tüsszentett Benedek egymás után kettőt-hármat.

"hjajjjjjj szerintem allergiás vagyok a hapcizásra..."

jelzem nem téma itthon semmiféle allergia, mert senki nem az. :D Hogy ez most hogy jött neki, fogalmam sincs. :D

Mozgalmasan

Mozgalmas napokat élünk...

Szombat délután közös családi vásárlásra mentünk, muszáj volt cipőt venni Hannának, Benedeknek meg szandált. Meglepően gyorsan végeztünk, és meglepően eredményesek voltunk. 9.000 Ft-ból sikerült venni Hannának egy vászon cipőt, Benedeknek egy szandált, és Borkának is vettünk egy szandit, mert azt nem szabadott otthagyni... Utolsó darab volt, pont az ő mérete, tökéletes a lábára, bőr, és 7.000 Ft helyett 2.490Ft volt. Hülyének is megérte! :D Úgyhogy nyárra most mindenkinek van minden.

Vasárnap délelőtt szüleim elvitték Hannát meg Benedeket mentő napra, mi pedig munkához láttunk Janóval, Borkával. Szobát cseréltünk, így már a 3 gyerek alszik együtt! :) Röpke tervezés után nekiláttunk. Vicces, mert minden lépést előre át kellett gondolni, hisz 2 pici szobáról beszélünk, arányaiban rengeteg cuccal... Az ágyak kivételével mindent kivittünk az előszobába, emeletes ágyat szétszedtük (nem fér át az ajtón), aztán a másik szobában összeszereltük újra. Próbáltam valami kis rendet teremteni, a nagy fonott ládát kipakoltam, átválogattam, rendbe tettem. Felkerültek a falmatricák is végre a falra, így jégvarázs gyerekszoba lett. :D

Az első este siralmasra sikerült... Borka fél 8-kor el szokott aludni szinte mindig. Hát most nem... 9-kor még sírt, szenvedett. Amikor meg félálomban volt, Benedek kezdett kiabálni, amire persze azonnal felriadt és folytatta a műsort. :( Annyira nehezen bírom, hogy Benedek totál nem toleráns a többiekkel. :(

De ha a polcok is a helyükre kerülnek, majd mutatok képet a szobákról.

Azóta az esték jól mennek már, ma pedig az első közös délutáni alvást is kipróbáljuk.

A másik nagy változás Borka:

Ugyanaz a nő jött hozzánk, mint anno Hannánál. Akkor tök elégedett voltam, úgy voltam vele, nem bízom akárkire, annyi rossz élményt hallottam már... Szóval tudtam kb, mire számítsak. Borka nagyon barátságos volt szokás szerint, Tünde bőröndjét azonnal ki akarta pakolni. :D Aztán behozta a szobába a fülbevalókat, és hosszasan tanulmányozta őket. :D Nagyon édes volt. Közben persze én is megnéztem, és végül ugyanazt választottam, mint amilyen Hannáé. Borkának is tetszett, aztán elkezdtük az előkészületeket... Rajzolt Bokra kezére egy katicát, persze azonnal tartotta a másikat is, hogy oda is kér. :) Aztán megkérdezte, hogy a fülecskéjére is rajzolhat-e? Azonnal mutatta és tartotta oda, aztán a másikat is. Percekig nézte, hogy tuti szimmetrikus-e, jó helyen van-e mindkettő, Borka meg készségesen nézett jobbra-balra ehhez. :) Utána jött a belövés. Mondta, hogy gyorsak leszünk, 2 pisztollyal fogja lőni, hogy ne kelljen percekig várni, hogy betegye a másikat. Előkészítette mindkettőt, kérte, hogy fogjam Borka homlokát, és egy pillanat alatt bent is volt. Megvártuk, hogy ha elkezd sírni, vegyen levegőt, és mire levegőt vesz, már a másik is bent lesz. És tényleg... Felvettem, megöleltem, megkérdeztem, hogy kér-e egy csokit, és a sírást ezzel fel is függesztette. Kb 30 mp volt az egész sírás, iszonyú ügyes volt. Tünde pedig el volt ájulva, elmondta csomószor, hogy ő napi sok-sok kisgyereknek lövi ki a fülét, és nagyon ritka, hogy egy 1,5 éves ennyire barátságos, közvetlen legyen, és hogy ennyire jól kommunikál, hogy totál megérti, mikor mit szeretne. Úgyhogy én meg büszke voltam, hogy ennyire ügyes a mi pici lányunk. :) 

Anyák napja

Első sorban erről a napról még mindig a saját édesanyám jut eszembe, hogy Őt ünneplem, és csak utána jut eszembe, hogy van, akinek viszont az én ünneplésem ugyanilyen fontos már. Érdekes, minél többet jelent maga az ünnep, annál kevésbé mutatom talán ki. Gyerekként még verset mond az ember anyukájának, meg énekel, mert azt úgy kell. És persze könnyekig hatódnak az édesanyák... Most, hogy felnőtt fejjel tényleg sokat jelent, nem adunk mást, csak két puszit, meg virágot. Pedig ilyenkor tudja csak igazán az ember, mit is jelent ez az egész... Felnevelni, gondoskodni, óvni, félteni egy életen át valakit, valakiket... Nagy munka, amit nem lehet eléggé megköszönni.

Vasárnap kaptam a sok-sok tulipán mellett egy kis videót Janótól és a gyerekektől, mindenki elmondta, "miért szeretem a Mamit", nagyon édesek voltak. :) 

Csütörtökön pedig ovis anyák napja volt. Nagyon készült rá Hanna, 1-2 hete mást se hallottam tőle, csak hogy nem igaz, nem megy ki a fejemből az anyák napi ének, és nem akarom, hogy meghalld!!!! :) Sikerült magában tartani! :) Énekeltek, verset mondtak, tündériek voltak. Aztán az Úgy szeretném meghálálni-nál minden gyerek az anyukája/nagymamája ölébe bújt (iszonyú tömegnyomor volt, így nem is tudtam anyukám mellett ülni, így mindketten az én ölemben voltak,mert hátra nem is tudtak menni :( ), és természetesen ahogy körülnéztem, egyöntetűen potyogott minden anyuka könnye. :D Utána még ajándékot adtak, és vége is volt.

Persze ilyenkor minden gyereknek jár a fagyi, úgyhogy szinte mindenki átvándorolt az ovi melletti fagyizóba, utána pedig a játszótérre. Szuper nap volt.

És Hanna kedvence, amit énekeltek, furulya kísérettel (azóta nekem is egész nap ezt kell furulyán kísérnem :D ): 

http://www.musicme.com/Gryllus-Vilmos/titres/Ragyogokek-Szalakota-t3824244.html#

(csak így tudom feltenni, a baloldalon a cím alatt a 2:31-re kell kattintani, akkor indul el)

Bezárva?

Nem  rajongok a rovarokért, sőt, némelyiktől egyenesen undorodok, félek. Ennél már csak öcsém a rosszabb, szerintem egy darázs ki tudná kergetni a világból is. Na és ezt örökölte Benedek is... Még a muslicától is fél, nevetséges, hogy ha nyitva van az ablak, akkor ő csak légycsapóval a kezében hajlandó létezni, mert mi van ha berepül egy darázs. Nem, mintha le merné csapni... :D Bármilyen bogár, rovar a lakásba kerül, ő hisztirohamot kap és retteg. Így sokszor parancsol rám, hogy zárjak be mindent, nehogy berepüljön valami! 

És sajnos minden évben van valami, ami sokat vendégeskedik nálunk... Egyik évben darázsfészek volt az erkély felett, na akkor nem lehetett tényleg kimenni sem az erkélyre, mert minden tele volt velük. Aztán volt 2 év durván sok poloskával, illetve gondolom idén is jönnek, csak még később. Tavaly megint rengeteg darázs volt, napi 8-10 legalább berepült a nappaliba. És idén új őrület: a fadongó... Eddig évente max 1-2 db-bal találtam szembe magam az erkélyen, de most napok óta alig van valami nyitva, mert egész nap itt repkednek. És igen, UNDORODOM és rettegek attól a rohadt nagy szőrös iszonyatos hangon "dongó" (mert ez már nem zümmögés) dögtől!!! Elhiszem, hogy ártalmatlan, de nekem ide ne akarjon berepülni!!!! Így napok óta alig volt nyitva az ablak, erkély, mert attól félek, bejön egy, én meg akkor köszönöm, de ki is költözök a lakásból, amíg valaki ki nem üldözi azt a dögöt!!! Úgyhogy ismét éljen a szúnyogháló mentes lakás, ahol nem merem Borkát nyitott ablak mellett letenni délután aludni, és ahol nem merek akármennyit szellőztetni, mert bejön valamiféle dög!!!!!! 

Fotózás

Nem akarok folyton erről írni, de most még friss minden. :)

Szóval múlt hétvégén (vagyis azóta már 2 hete ennek) 3 napot workshopon töltöttem. Egy Spanyolországban élő magyar fotóművész tartotta, Balassa László. 1 nap gyakorlat, 2 nap előadás. Iszonyúan tetszett és iszonyú sokat adott. Nem csak "szakmai" szempontból, hanem emberileg is. Nagy hatással volt rám, sokat tanultam a fotózásról, az emberekről, az életről.

2 ember jutott eszembe az első mondatai után, annyira emlékeztet rájuk. :) Ez a 3 nap alatt sokszor jutott eszembe. :D 

Készült egy kisfilm is a workshopról, szerintem érdemes megnézni. 

Most hétvégén (mármint 1 hete már...) pedig családot fotóztam a Kopaszin, szintén szuperül sikerült.

És el kell mondanom, Janó jól be lett dobva ezzel a mély vízbe. Szinte minden hétvégére jut 1-1 nap, amikor ő van a gyerekekkel, plusz múlt héten (és remélhetőleg innentől rendszeresen) még tornázni is elmentem... Láthatóan elfárad tőlük 1-1 nap után, de bírja, csinálja és szuper ügyes.

6 éves

Illene már Hannáról is írnom... :) Olyan hihetetlen, hogy 6 éves... Igazi nagylány, csomó mindent meg lehet vele beszélni, és ez tök jó. Sokszor olyan, mint egy kamasz, már most félek, mi lesz néhány év múlva... :D Olyankor szemtelen, hisztizik, csapkod, majd duzzogva elvonul. 

Tesóit imádja, de azért Benedekkel rendesen össze tudnak balhézni, mert nem igazán tudja még tolerálni, hogy bizony már Benedeknek is önálló gondolatai, ötletei, akarata van, így nem mindig azt csinálja, amit épp Hanna szeretne... :) De azért alvásidőben elég nagy egyetértésben beszélgetnek, játszanak, bohóckodnak az ágyban. :)

Játszani továbbra sem túl sűrűn szokott. Nem babázik, nem barbie-zik (csak nagyon ritkán). Néha legozik Benedekkel, de inkább rajzol és színez, színez, színez. Ja meg matricákat ragasztgat megállás nélkül egy matricás könyvben, amit a szülinapjára kapott még. :)

Hirtelen nem is tudok mit írni róla... Na majd, ha eszembe jut valami, kiegészítem... :D

A méretei: 110 cm és 16 kg