Bevallom, marhára nem volt sem időm, sem energiám a bloggal foglalkozni az utóbbi hetekben-hónapokban. De próbálom azért behozni a lemaradást, hátha sikerül... :) Rengeteg minden történt. A nemlétező szabadidőmet, amit eddig kreatívkodással töltöttem, vagy olvasgatással, netezgetéssel, stb, az a múlté, legalábbis átmenetileg. Jelenleg örülök, ha élek. Van 3 gyerek, akik nonstop mondják a magukét, 10 másodperc nyugi nincs, mert valami mindig kell valamelyiknek. De hát ez ilyen. Emellett sokat vagyok apukámnál, vagy ő van épp nálunk, ami néha zökkenőmentes, néha ez is kihívás. Borka nagyon érzi, épp milyen apukám állapota, ennek megfelelően vagy teljes harmóniában vannak és játszanak, vagy utasítgatja a Nagypapát megállás nélkül, és ha nem csinál valamit, ököllel üti.... :/ Na ezt nagyon nehezen viselem. Az utasítgatások ilyenek: Papa NEM!!!!! Papa csönd!!! Papa nem jön pápá!!!! menj vissza!!!! Papa hess!!!!! Papa neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!! Papaaaaaaaaaaaaaaaa!!!!! Papa enyééééééééééém!!!!! stb... Na tehát a napom egy része így telik. :) Aztán amíg Borka alszik, én próbálok a lakásban valamit haladni, mert muszáj... mosni, netán főzni, rendet rakni, takarítani, stb... :) Aztán ha marad időm, lerogyok a gép elé 10 percre, olyankor ha kell dolgozom, ha nem kell, netezek... Majd ovi kör, de mire hazaérünk, egy kis játék, és már vacsi. Aztán én heti 2-3-szor elmegyek edzésre, és csak 3/4 9 körül érek haza. Jó esetben addigra legalább Borka alszik. Mire Hanna meg Benedek is alszik, negyed 10, és fél 10kor én is fürdök, 10-kor lefekszem,mert nem bírom tovább. Emellé elmegyek heti 1-2 alkalommal futni. :)
Emellett hatalmasat vállaltam, a novemberem tele van fotózással... Fogalmam sincs még, hogy lesz időm az utómunkára, mert a fotózás még hagyján, hétvégére tettem szinte mindet, na de az utómunka marha sok idő, és még nem tudom, mikor lesz erre időm. De persze megoldom. De izgulok, várom, és jó érzés, hogy nem is igazán hirdettem (akik korábban már jelezték, hogy jó lenne karácsony előtt, azoknak írtam most), és 5-6 fotózást terveztem max (az még reális lett volna, hogy belefér az időmbe), jelenleg ott tartunk, hogy 11 család van már beírva novemberre... De megcsinálom, mert élvezem, szeretem. :)
Na tehát jelenleg így alakult át az életem, a kreatívkodás helyét átvette a sport, fotózás, apukám. :)
Ja és hulla vagyok, de nagyon hálás vagyok Janónak, amiért este, munkából hazaérve is azt mondja, menjek nyugodtan edzésre, tudja, hogy kell ennyi kikapcsolódás nekem is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése