Nagyon várta már Borka az első napot. Hihetetlenül lelkesen indult oviba, nagyon édes volt. :) Elvittük először Hannát suliba, aztán beadtuk Benedeket a csoportjába, és mentünk Borkáéba. Átöltözött és már ment is be a csoportba. Én kint ücsörögtem egész nap az öltözőben, egy élmény volt.
Következő héten a második nap hasonlóan telt. 3. nap már nem voltam hajlandó bent ülni, semmi értelme nem volt, így délre mentem is érte.
Ami nem annyira tetszett, hogy Borka első perctől bent akart aludni, de azt mondták, előbb szokjon be. Hát oké... 4. nap már bent aludt, mert nem tudtam visszatartani. 5. nap már sírások voltak, mert nem kapta meg a cincinjeit alváshoz. 6. nap pedig hívtak, hogy nagyon sírdogál, meg délelőtt óta folyik az orra. De mire mentem volna, azt mondták, ne menjek, elaludt. Délutánra lebetegedett. 1 hét pihi, nátha, kötőhártya gyulladás.
Ezzel párhuzamosan Benedekkel iszonyatos küzdelmeket folytattunk a másik csoportban, állandó sírás, hányingerem van, fáj a hasam, ne hagyj itt Mami, nem akarok itt aludni stb.... És folyamatos tanakodás részünkről, mitévők legyünk... Rengeteg mindenben elbizonytalanodtunk. Végül úgy döntöttek Benedek óvónénijei, ne húzzuk tovább az agyalást. Borka ha meggyógyul, kerüljön inkább át Benedek mellé.
Így azóta egy csoportba járnak. Első 2 héten ismét délben mentem értük, mert akkor meg Borkában volt akkora törés épp, hogy ő is zokogott állandóan,hogy nem akar ott aludni. Aztán múlt csütörtökön megtört a jég!!!!! Azóta bent alszanak, és mosolygósak, jókedvűen mennek reggel, és örömmel alszanak bent. Hatalmas könnyebbség! :) Eddig Délben rohanás volt az oviba, aztán rohanás haza, Borkát ébresztettem fél 4-kor, és rohanás Hannáért. Na most ennek vége, fél 4-re megyek az ovisokért, onnan pedig Hannáért a suliba. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése