Vagy már kicsit több is. Borzasztóan szaladnak a hetek, annyira szeretném minden pillanatát kiélvezni ennek az időszaknak. Annyira jó, annyira szeretem...
A hormonok bennem most valahogy nagyon tombolnak a héten. Többször kerülgetett a sírás. Részben soha nem érzett mértékben kezdtek hiányozni a szüleim. Szerintem a haláluk óta nem hiányoztak még ennyire, mint most. Másrészt hatalmas űr van bennem a szülés miatt. Ezt nem tudom, fel fogom-e valaha dolgozni, vagy ott marad, mint hiány. Tegnap még Ágival is beszéltem telefonon, ő persze nem lelki, hanem fizikai oldalról közelítette meg a dolgot. Megnyugtatott, hogy ha úgy döntünk, az 5. baba simán születhet ugyanúgy hüvelyi úton. Jót nevettem, mondtam, hogy ez szuper, csak utána fel is kéne nevelni... Szóval a terhességet, szülést még úgy 30-40 évnyi feladat követ... :)
És ez félbe maradt, most így is hagyom, mert mára már 6 hetes Barnabás.... 🙈😃
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése