Ez most valahogy valamiféle vízválasztó
az életemben, fogalmam sincs, miért... Talán a napok óta éjjel aludni
nem hagyó jóslók is közrejátszanak, talán a hűvösebb levegő, amitől
érzem az ősz közeledtét, meg biztos Ágival való találkozás is.
Most
hirtelen olyan közelinek tűnik a szülés, a nagy találkozás. Igyekszem
minden pillanatot élvezni, és úgy alakítani a dolgokat, hogy mindenre
jusson idő.
Így, hogy lehűlt kicsit a
levegő, végre ki tudnék mozdulni a gyerekekkel, erre Hanna elkezdett
valami jó kis vírust a hét elején, mire ő teljesen rendbe jött, ma
hajnalra Benedek is elkapta... És most délutánra már én sem vagyok a
toppon, kavarog a gyomrom, olyan vagyok, mint akit fejbe vágtak...
Na de a 35 hetes pocakfotó:
Szépen növöget, szerintem most már talán kevésbé fog (legalábbis merem remélni!!!!!:D). Bár az is biztos, hogy nagyon változó a formája, attól függően, hogy forog épp a kisasszony.
Ja és mivel többen jeleztétek, hogy milyen kár, hogy nem lehet a régi bejegyzéseket olvasni, főleg a szüléseket, így a régi blogból azokat át fogom ide másolni, és régebbi dátummal el lehet majd olvasni! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése