1 nap

  HIHETETLEN!!! Holnap a hivatalos kiírt dátum. Volt már 2 vaklárma (egyszer sem mentünk be a kórházba), de múlt kedden este 7-től 11-ig 3 perces fájásokkal léteztem, utána ritkultak. Ma reggel 7-től dálután fél 1-ig. Akkor épp szóltam Janónak, hogy ha végzek az ebédeltetéssel, akkor lezuhanyzok, lássuk, mi történik, ha nem múlik, induljon el haza. Na ahogy végeztem a konyhában a pakolással nagy kínlódva, jött az utolsó fájás, és ott elvágták... :D Hát ez van. Lehet, ez a pöttöm sose akar már kibújni... 

Volt azért már több mélypont: 07.07. nagy vágy volt... A dátum is tetszetős, és a dokimnál szülhettem volna. És piszok csalódott voltam, hogy semmi nem történt. Aztán a következő a 07.10 volt, amikor reggel az a hír fogadott, hogy tesóm barátjáék szülnek (2 nap különbséggel voltunk kiírva)... Na ott jött a következő mélypont. Ez volt a következő vágyott dátum, de nálunk természetesen ekkor sem történt semmi. 

10-én reggel szépen elmentem a szokásos körre: nst, onnan a dokim, aki most ismét megnézett (SEMMIT nem változott a helyzet, egy picivel lejjebb van a fej, de ennyi). Aztán beszéltem a szülésznővel, és jöttem haza. Ha csütörtökig nem történik semmi, akkor ugyanez a kör, egy plusz uh-val megspékelve. De én nagyon-nagyon szeretnék szerdán már szülni. Már nem érdekelnek a dátumok, hogy reggel vagy este, csak legyen kint ez a kismanó. :D 

Amúgy teljesen jól vagyok, pörgök ezerrel, talán ennek a terhességnek a vége a legkönnyebb fizikailag. Minimálisan vizesedek csak, nem fáj semmim, nem nehéz a pocakom, stb... Úgyhogy egy szavam nem lehet, mosok-főzök-takarítok-kertészkedek naphosszat. Egyedül az alvás-álmosság a problémás kicsit. Ez az időjárás kicsit megviselt az elmúlt 1 hétben. Amikor nagyon meleg volt, képtelen voltam aludni, amint lefeküdtem, ömlött rólam a víz. Aztán végre kicsit lehűlt, akkor jött a szélvihar, akkor azért nem tudtam aludni. Most az utóbbi napokban egy fokkal jobb, viszont most meg napközben is alszom 1-2 órát... :D 

És ezer év után egy pocakos kép, 39+3 körül készült: