Egyrészt picit hihetetlen, hogy itt tartunk, és sehol semmi jele annak, hogy a pöttöm ki szeretne jönni. Másrészt meg álmomban nem gondoltam, hogy eddig bent marad... És még mindig hihetetlen, hogy napokon belül 4 gyerekesek leszünk... :) Azt is látom, most azért kellett ez az idő nagyon ahhoz, hogy kiélvezzem a pocakosságot is, hogy tudatosuljon kicsit, hogy babát várok, stb. Amíg dolgoztam, totál kizártam ezt az egészet valahogy, egyáltalán nem éltem meg a babavárást, sőt a szülésre gondolni sem akartam. Most megérkeztem úgy érzem, már várom, hogy szüljek, várom a babázást, várom az újat. :)
Ma reggel elmentem csomagot feladni, aztán vásárolni, DM, auchan, aldi, lidl kör, majd haza. Főztem, ebédeltettem, elpakoltam, majd a lenti fürdőben lesikáltam a fugát. Ittam egy kávét, meg elkezdtem egy új könyvet olvasni, mert úgy éreztem, kb ülve elalszom, és ma nem terveztem délutáni alvást. Tettem egy jó nagy sétát, el kellett hoznom textil dobozokat a környékről, de az egy jó 2-3 km sétát jelentett. Utána még az emeleti fürdőben is fugát sikáltam, felmostam. És ha lesz még erőm, este elmegyek egy (remélem) utolsó tornára. De legalább nem unatkozom, ha már ez a kis pocok nem akar jönni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése