csupa "jó"

1. Alapból azt kell, hogy mondjam, Benedek mellett nem olyan jó buli babát várni (kezdek aggódni, mi lesz, ha megszületik minilány...). Iszonyú idétlen, imád direkt szófogadatlan lenni, és csak azért is azt csinálni, amit kérek, hogy ne. Ilyen a pocakomra való vigyázás... Nem vagyok kényes, cipelem, emelgetem, miegymás, egyedül, amit nem bírok, ha a hasamat rugdossa, ütögeti, ráugrik, stb. Na ma délután épp rendet próbáltam tenni a játékok között, amikor egy pillanatra valahogy úgy ültem a földre, hogy hátradőltem, hogy elérjek egy kisautót. Na ő ezt a pillanatot megragadta, és nekifutásból ráugrott a hasamra... Nem kívánom kismamának azt az érzést... Csak azt éreztem, hogy alul a medencémnek nyomódik a baba feje... Borzalmas volt, és nagyon fájt. Benedek meg röhögött... Azóta is fáj, feszül, nem jó érzés megmozdulni sem...

2. Benedek újra nem alszik... Délután is nehezen alszik el, akkor is többször felsír, nem alszik annyit, mint szokott. Mióta nincs cumisüveg, tényleg olyan ügyesen aludt, max 1-szer kelt fel hajnalban, ivott vagy pisilt, és aludt reggelig, de ez sem feltétlen volt. A nagy hőségben mondjuk volt, hogy 2-3 alkalommal kért inni, na de akkor mi sem aludtunk... Aztán lehűlt a levegő, és megint aludt. Pár napig. És most valami miatt megint kezdi az éjszakai 4-5 kelést, sír, semmi nem jó, pisilnie kell, de nem akar, inni kér, de mégsem iszik, aztán sírva kizavar minket. Ma 4-től ment folyamatosan a műsor, akkor minden áron kekszet akart enni, azzal visszaaludt fél 5-kor. 5-kor pedig keltett, szintén bőgve, de akkor már nem volt hajlandó visszafeküdni. Csöppet nehezen viselem így, hogy volt jópár hét, amikor aludtunk, rájöttem, mennyivel több a türelmem, ha alhatok napi 7 órát egyben, és most megint türelmetlen vagyok, és nyűgös, meg persze Benedek is... Arról ne is beszéljünk, hogy mindjárt 10 óra, Benedek kb 20 perce alszik, Hanna pedig épp kakil.......

3. kaja-nem kaja: na ez is fájó pont ismét!!! Úgy elkényelmesedtem, amíg ovi volt. Főztem, amit főztem, amit tudtam, hogy Benedek megeszik, Hanna mindent megevett az oviban, aztán itthon vagy evett még egyszer, vagy nem, de így legalább 1-2 adag kaját evett ebédre (oviban többnyire 2-szer kér mindenből, + ha itthon is kért). Na pontosan aznap, amikor vége lett az ovinak, Hanna sztrájkolni kezdett... Ő nem kér ezt, nem kér azt. Nem szereti, ha a levesben nokedli van (eddig semmi baja nem volt vele). Éhes 10 percenként, de 2 falatot eszik mindenből, aztán mégsem kéri. Kér mézes kenyeret (napi 3-szor legalább), aminek a harmadát megeszi kb, a többit otthagyja... Így viszont folyton éhes, folyton vinnyog. Benedek meg ugyanez pepitában... Kér tejet, kiöntöm, majd megrázza a fejét, hogy mégsem kell. Kér joghurtot, kinyitom, majd 2 kanálnyi után mégsem kell... Kicsit ki tudnak borítani ezzel, amikor ezt reggel 6-tól este 8-ig nyomják....

28 hetes

A múlt heti jól kimaradt, ami a feltöltést illeti. :) Sebaj.

Itt a 3. trimeszter. Egyszer azt mondom, óóóóó, semmiség, máskor meg, hogy háááát azért érzem már...

-a nagy melegben hirtelen 2,5 kiló víz ugrott rám 2 nap alatt, na azt megéreztem, akkor kegyetlenül voltam... Nem kaptam levegőt a legkisebb terhelés után, aztán volt, hogy leesett a vérnyomásom 80/30-ra, mindez 110-es pulzussal, hát meghalni készültem akkor is.

-ettől függetlenül a pocakom nem különösebben akadályoz semmiben, elvagyok, nem érzem nagynak, zavarónak, bár érzem, hogy éjjel pl már csak úgy tudok megfordulni, ha feltápászkodok előtte, és egyre többször ébredek hanyatt fekve, mert már oldalt sem kényelmes (na meg manócska sem értékeli mindig)

-egyre többet keményedek, bár az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a magnéziumot még mindig csak hébe-hóba szedem.

-név kérdés egyre kevésbé érdekel. :D Végülis, ráérünk... :D Nem is beszélünk róla, így belegondolva azért ez elég vicces...

-gyerekek imádják nézni, ahogy jön-megy a hasam, eszméletlen, amiket művel ez a gyerek odabenn (Hanna is ilyen volt). Volt, hogy a buszmegállóban rákérdezett valaki, hogy ennyire mozog a baba, hogy így látszik?!?! hát... igen... :D És nem feltétlenül jó érzés, amit csinál odabenn! :D

-ami kiábrándító, kiborító, idegesítő, az az öltözködés... SIRALOM!!!! Amit nadrágot Benedekkel szinte végig hordtam, na az most kegyetlenül szorítja a hasam, meg a felsők is (ez a fényképezkedős felső is csak a képek idejére van rajtam, vagy ha nagyon nincs más, mert nagyon szoros). Szerintem sokkal lejjebb van a hasam, és hiába nem olyan nagy, minden kényelmetlen...

-a gyomorsav kezd rendesen kínozni... Még délelőtt elvagyok, dél körülre elkezdem érezni, estére pedig kimondottan szenvedek, ahogy már a torkomban érzem a savat.... De remélhetőleg azért ez elmúlik!!!!

-komolyan, egyre inkább az az érzésem, hogy most kisebb pocakom lesz, nem lesz Benedek-féle gigapocak, amit mondjuk nem bánok... :) 

-és ami még nagyon rám tud törni: 2 dologra vágyom igazán. Amikor a gyerekek ébren vannak, minden szabad percet velük szeretek tölteni, mert aztán szeptembertől kevesebb idő lesz ilyenekre. A másik, amint elalszanak, jön a kegyetlen vágy: horgolni kéne!!!! Nem haladok semmivel, mert mire rend van, fel is kelnek kb, tehát horgolni talán heti 1-szer, ha le tudok ülni. Pedig annyi mindent elterveztem!!!! Hogy ha végzek az egérke projektekkel, akkor horgolok egy kis takarót, horgolok ezt-azt, de hát addig sem jutok, hogy fonalat válasszak ezekhez...

Hugi-bugi :)

Nem mondom, hogy nem tud marha kellemetlen perceket szerezni ezzel az iszonyatos tekergésével-rugdosásával... :) De akkor is jó tudni, hogy jól van, izeg-mozog folyton! :)

Időhiány

Nincs sem időm, sem energiám írni, de ezekkel tartozom:
-27 hetes pocakfotó is lemaradt, már nem is lesz
-28 hetes fotó
-Benedek szülinap
-Benedek beszámoló

De lement a nagy meleg, éjjel újra alszunk, bár nem tartom normálisnak, hogy eddig 35 fok volt,  most amikor keltem, 15 volt....

Majd ha lesz időm, kapacitásom írok bővebben is.

2 éves

És eltelt megint 1 év... Annyira hihetetlen, annyira utálom, hogy ennyire rohan az idő. Igazi kis pasi már... Tudja, hogyan és mivel tud levenni a lábamról, gyakorolja is szorgosan. Imádom. 

Kicsit kesze-kusza volt a mai nap így ebben a hőségben, de délután azért csak megünnepeltük egy kicsit. 17:08-kor természetesen kapott puszikát, meg ölelgetést. Aztán jöttek Tiborék (megbeszéltük, hogy mivel közös az ajándék, amit kap Benedek, így ma átjönnek, hogy együtt köszöntsük fel), de átjött Zsófi, meg aztán Ádám is, sőt apukám is pont erre sodródott, így volt kis házi hamburgerezés Janó jóvoltából, meg játszás a kertben.

Az ajándék elnyerte Benedek tetszését: egy futóbiciklit kapott, azonnal rá is pattant, és ahhoz képest, hogy most kapta, egész jól megy vele! :) Kapott még Ádáméktól bubifújót, meg homokozó formákat, meg aszfalt krétát (fogyóeszköz).

Este pedig úgy felpörgött a kis szülinapos, hogy nemrém aludt még csak el! :))))

Aztán szombaton igazi ünneplés is lesz remélhetőleg, tortával, és társaival. :)) 

Megőőőőőőőrülök!!!!!

Tényleg kiteszek magamért azt hiszem... most, hogy szünet van az oviban, pláne. Reggel felkelek, főzök, reggelizünk (vagy nem,mert ebben a melegben étvágya egyik gyereknek sem sok van). Aztán most, hogy ilyen meleg van, ha kell, reggel még elmegyünk vásárolni, vagy akárhova, aztán kertben fürdés, játszás, bohóckodás délig, akkor ebéd, fogmosás, fél órás műsor, alvás. Amint felkeltek, ma is mentünk vissza a kertbe, lenn voltunk kb fél 6-ig, akkor feljöttünk, felöltöztünk, és mentünk biciklizni, motorozni, fél 8-kor haza, vacsi, fürdés, mese, hát simi, stb. Azóta pedig hol sírás, hol röhögés, hol vinnyogás, de valami folyamatosan van. Az idegeim pedig elég nehezen viselik ezt a részt... Hogy tényleg egész nap velük vagyok, foglalkozok velük, hogy láthatóan elfáradnak, és ennek ellenére nem és nem és nem hajlandóak aludni. Negyed 10, most közöltem velük, hogy innentől nem érdekelnek, menjenek, csukják magukra az ajtót, aztán reggel találkozunk, addig ha alszanak, alszanak, ha játszanak, játszanak, engem nem érdekel, de hagyjanak egy pici nyugit legalább nekem is... Időnként sikítozik Benedek, talán fél 10 fele bele is alszik. ez közel másfél órás műsor... Jó buli... és minden nap ez megy...

Védőnőnél

Reggel elmentünk a védőnőhöz Hannával, Benedekkel, mert Benedeknek 2 éves státusz kell, nekem meg a terhes gondozás.

Terhesgondozás (mert ez rövidebb):

Minden szép, minden jó, örüljek, kevés kismama van, aki panaszmentes, ebben a botrányosan szélsőséges időben meg pláne, hát még 2 gyerek mellett. 1 hónap alatt végre csak 1 kilót híztam, ami szintén jó hír, a pocakomra viszont azt mondta, hogy hát azért nagyobb az átlagosnál még mindig... :D Hát jó. A pulzusom az mondjuk "kissé" magas (117 volt), de megnyugtattam, rollerrel-motorral jöttünk, futólépésben jöttem. :D

Benedek:

Ámult-bámult, hogy éjjel-nappal szobatiszta, és mondta, hogy hát ez tényleg nagy szó, mert a mai gyerekek nagyon sokára lesznek szobatiszták a hiper-szuper pelusok miatt. A páros lábon ugrálást is mondta, hogy hát még ezzel is ráérne bőőőőőven, 3 éves korra szokott elvárás lenni. Hát ő bőszen gyakorol, próbálkozik. :D A beszéden meg ha eszembe jutna aggódni, felejtsem el, láthatóan szivacs módjára raktározza az információkat, és ne lepődjek meg, hogy ha majd megszólal, akkor rögtön mondatokban fog beszélni. Hát így legyen. :D  Az is szuper, hogy érdekli a rajzolás, gyurmázás, kirakózik, stb...

Lemértük, 12 kg és 88 cm, tök átlagos. :)

Kezdődik...

Kezdődnek a gondok... Reggel Hanna úgy kelt, hogy ma van ovi? Kiábrándítottam, hogy nem, ma nincs, már nyári szünet van, most nagyon sokat nem megyünk. Na innentől nem akart reggelizni, ő nem éhes... Se kakaós csiga, se túrós táska, se semmi nem hatotta meg... Csak bámult maga elé... Délelőtt mindenen elsírta magát, amikor az egyik hirtelen pityergésnél megkérdeztem, mi baja. Hát ő oviba szeretne inkább menni, mert ő nagyon szereti a Timi nénit, meg a Rékát, meg a Vilmost. Ezt még párszor meghallgattam, majd fél 12-kor közölte, hogy ő fáradt, inkább menjünk aludni... Ebédelni nem akart, végül egy kis gyümölcslevest megevett hosszas győzködés után. És persze tombolnak a hormonok nálam is, ha ő bőg ilyenen, nekem is nehéz megállnom. Azt hiszem, nem 2 nap lesz, mire belerázódunk... De megígértem neki több dolgot is:

-nyomtatunk egy naptárt, és bejelöljük, mikor lesz legközelebb ovi, és húzogatjuk az eltelt napokat 

-majd beszélek Rékának meg Vilmosnak az anyukájával, hogy legalább 1-2 hetente fussunk össze a játszón, vagy jöjjenek át hozzánk, hogy találkozzanak a gyerekek

-szombaton jöhet velem reggel a piacra, mert ott szoktunk néha találkozni Timi nénivel, hátha összefutunk vele...

És egyre jobban gondolkozom (de majd még meglátom, milyen állapotomban leszek), hogy mégis megpróbálom lebeszélni, hogy aug. végén, legalább az utolsó héten had menjen már Hanna oviba. Könnyebb lenne nekem is, ha nem 1-2 hetünk lenne visszaszokni, és legalább 1 héttel rövidebb lenne a szünet. Akkor már összevont csoportban ugyan, de talán ott lesznek a saját óvónénijeik is... Réka meg tuti, mert ő mehet ügyeletre 2-szer 2 hetet.

Nem normális...

Rájöttem, nem vagyok normális. Reggel óta 100-szor jött rám a bőghetnék, olyan vagyok, mint gyerekkoromban... Bőgök, mert itt az év vége... És ez annyi mindent jelent...

-eltelt megint egy év... már csak 2 ilyen év, aztán Hanna elballag az oviból, nem akarom...

-2,5 hónapig megváltozik az életünk megint, vagyis nem, mert végleg. Hiszen mire minden megint a régi lenne, minden új lesz megint. Annyira jó volt most, végre beállt a napi ritmus, reggel felkelés, Hannának ovi, nekem főzés, Benedek végre megtanult egyedül, vagy minimális jelenlétemet igényelve jókat játszani 1-2 órán keresztül, amíg főzök, aztán játszótér kettesben, fél 1-re Hannáért menés, ott még kis anyukás-óvónénis pletykák, és irány haza, útközben minden új élményt, új éneket meghallgatni, itthon ebéd, alvás. Délután már többnyire Hanna kel előbb, így vele is van időm kettesben. A délután meg képlékeny volt. Ehhez képest most minden felborul. Nem lesz a motíváció a lustább napokon, hogy igenis, és menni kell, nem lesz délben beszélgetés az anyukákkal, Timi nénivel, nem lesznek Hannának a kisbarátok, nem lesz kettesben töltött időm Benedekkel, nem lesz Benedeknek ideje egyedül játszani (mert ha már ketten vannak, folyton egymást piszkálják).

-és akkor mire újra oviba megyünk, alig, hogy beszokik Hanna újra, Benedek még meg sem szokja az itthoni újra egyedül létet, még én sem szokok meg semmit, és ide csöppen egy harmadik gyerek, aki újra felforgat minden, akivel megint mindent újra kell szervezni, gondolni. Ilyenkor a túlhordásnak drukkolok erősen... (persze majd akkor, ott tuti nem fogok ennek drukkolni :D)

-és persze kezdhetek agyalni, hogy most, hogy itthon van Hanna, már nem csak Benedek igényeit kell kielégítenem ebéd szempontból, de Hannáét is. Eddig 2-szer ebédelt, ha épp olyat főztem, amit hajlandó megenni. De most nem lesz 2-szer evés, most 1-szer lesz, de akkor olyat kell adnom, amit meg is eszik... Nehéz ügy lesz...

-nincsenek 2,5 hónapig ovis sztorik, oviból hazahozott élmények, amiket aztán itthon újra és újra eljátszik Hanna Benedekkel.. Nincs új vers, ének, mondóka...

-és ma rájöttem, hogy mennyit változott Hanna ez alatt a 9,5 hónap  alatt, mióta oviba jár. Egy félénk, antiszociális picilányból egy igazi ovis kislány lett, aki imád oda járni. Hihetetlen...

-és persze ezek helyett lesz rengeteg együtt töltött idő, lesz csomó jó dolog, csak kicsit más lesz most minden! És a változásokat még mindig nem annyira szeretem...

Jópofa dolog ez a hormon túltengés, de most annyira nem élvezem!!!! És azt hiszem augusztus utolsó hetében sem fogom, amikor azon fogok szerintem napokig bőgni, hogy Hanna újra oviba megy szeptemberben....

Ja az ajándékokat is odaadta Hanna, én nem mertem egyiknél sem odamenni, a könnyeimmel küzdöttem, csak oda lestem, amikor odaadta Hanna. Timi néni ölbe vette és agyon ölelgette-puszilgatta, aztán kiszaladt hozzám is, hogy puszit ad, meg megölel, de látva az állapotom, gyorsan tovább is ment. Csilla néni is örült, ő is kapott Hannától puszit, Vali néni meg szintén Hanna-fan, így ő is agyon ölelgette, meg duruzsolt neki percekig, és könnyes szemmel jött hozzám megköszönni az ajándékot. Én meg menekültem, hogy ne bőgjek mindenki előtt. :)

Ajándék

Holnap lesz az utolsó ovis nap, legközelebb szeptemberben megyünk csak. Igaz közös ajándékot kaptak az óvónénik, az szmk tagok jelezték, egyénileg vihet mindenki plusz ajándékot... Hát nem nagyon akartunk erre költeni, meg nem is tudtam mit kitalálni, így ezt kapják:

Mindenki kap egy bögrét a nevével és a csoport jelével (életemben először festettem porcelánt...). Emellé pedig horgoltam 1-1 szívecskét, amiből képeslapot csináltam. Remélem ennyi elég lesz, és örülni fognak azért! :)

26 hetes

Hát éles képet tegnap valahogy nem sikerült készíteni.... :D De nem érdekel, akkor sem csináljuk újra! :)) Egyre többször hallom a "hát milyen pici a hasad" és az "Atya ég, mekkora hasad van" megjegyzéseket. Ekkora, és kész. Hannával kisebb volt, Benedekkel kb ekkora, csak totál más formájú volt. 

most a többit nincs erőm feltölteni, a gépre még csak ezt másoltam át... :D

Egyveleg

Egyszerűen nem jutok odáig, hogy mindenről írjak, mert egyedül a délutáni alvás ideje alatt van időm bármire is. Este újabban fél 10, mire elalszanak a gyerekek, így utána már csak arra van erőm, hogy megfürödjek, és aludjak...

na de 1-2 dolog:

-lehet front van, vagy a fene tudja, de tegnap óta nagyon keményedik a hasam. Eddig nem volt semmi gond, most meg tegnap délután óta szenvedés megy... De remélem csak az időjárás teszi!!!!

-Ma reggel újabb adag kubu készült el, most épp 7,5 litert sikerült készítenem... Ez talán kitart hétvégéig!!! :)

-Benedek rekordot döntött: este negyed 10-kor elaludt tegnap, és reggel negyed 8-ig egy nyikk nélkül aludt!!!!! :) Ez azt jelenti, hogy 10 órát aludt egyben, csúcs!!!!!!

-még amikor írtam, hogy el kéne hagyni a pelust, és adok magamnak 2 hetet, na aznap elhatároztam, nem adok magamnak semennyit. Azóta pelus nélkül alszik, probléma mentesen. :)

-küzdünk nagyon az elalvásokkal. Délután bő fél óra (vagy több), amíg szenvedünk, hogy alvás legyen, este 1 órás küzdelem előzi meg az elalvást. Van esti mese, van zene, de hiába minden, az elalvás nem megy. Így viszont fél 10 körül szabadulok fel, akkor már nincs erőm semmihez. De ez is meg fog oldódni, még keresem a megoldást. De meglesz! :) Jelenleg 21:19 van, és nem alszanak... (kb fél 10-kor aludtak végül el)

-Benedek kis kopasz lett! Nem így terveztem... Elkezdtem ollóval levágni tegnap reggel a haját, aztán kb 2 perc után totál elege lett, semmi nem érdekelte, így maradt a fél perc alatt géppel lenyírás... Hüpp-hüpp, 2 cm-es tüsi haja lett. Még szoknom kell... :)

-Van a nemalvás kapcsán 2 imádott Hanna beszólás:

Már ketten szidjuk őket Janóval, hogy miért nem alszanak, és csukják már be a szemüket végre, mire Hanna megszólal: "én próbálom, becsukom a szemem, és alszom, de néha magától mégis kinyitódik a szemem!" :DDDDDDDDD

Tegnap este magyarázok, hogy aludjanak már, és miért kell minden este ez a műsor, blabla, mire Hanna: "Hidd el Mami, én mindent megteszek, hogy aludjak..." :D (és vihog tovább Benedek marhaságán)

Most ennyi, mert már hulla vagyok, és hát 26 hetes pocakfotó sincs még, azt is csinálni kéne még alvás előtt!

Új állatfaj

Hanna látott valami természetfilmet számítógépen még hetekkel ezelőtt. Tegnap megint meg szerette volna nézni, azt a videót, amiben a GEOPÁRD volt!!! :DDDDD Azóta következetesen geopárd, gondolom a gepárd és a leopárd összevonása. :))))

4d-n

Na hát mivel hülyeségem nem ismer határokat, én már mióta terhes vagyok, tudtam, hogy EZEN a héten mi 4D-re megyünk. :D Hogy miért? Hát mert a nagyokkal is pont ugyanilyenkor voltunk!!!!!! :DDD Úgyhogy mese nem volt, menni KELLETT. :)

Nem vártam most annyira, valahogy nem hajtott akkora kíváncsiság, akkor vágy. Pedig tudom, hogy most láttam utoljára pocakon belül, hisz a dokimnál nem nagyon divat az uh. Majd 36. héten elküld, hogy lássuk a méhlepény állapotát, más nem is érdekli, tapintásra megmondja. :D

SZÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓVAL.

Hanna nagyon várta, lelkesen jött. Persze a tesóra fogta, de marhára nem azért sietett ő oda annyira, hanem azért, mert ott bármilyen finomságot ehet... :DDD Indulás előtt én benyomtam egy forrócsokis gyenge kávét, hátha ébren lesz picilány. És ébren volt. És tündéri volt, oda voltam tőle!!!!!!!!! Kezdésképp bemutatta az ujjszopizási tudományát, közben vigyorgott a keze mögött. Megnéztük ugyanezt oldalról is, abszolút profin szopja az ujját, nyelve mozog közben, még nyel is. :)) Ezen kívül milliónyi mosolyt kaptunk, nagyon cuki volt!!! :)

Méretek 25+3:

BPD: 5,94 cm
OFD: 7,76 cm
HC: 22,33 cm
AC: 20,26 cm
FL: 4,49 cm
Becsült súly: 732 g

Hannával 5 nappal korábban, 24+5-nél voltunk 4D-n, akkor a méretek:

BPD: 5,99 cm

OFD: 7,57 cm

HC: 21,45 cm

AC: 19,90 cm

FL: 4,18 cm

Becsült súly: 660 gramm

Benedekkel 25+3 voltam, tehát napra pontosan ugyanekkora volt:

BPD: 6,7 cm
OFD: 8,1 cm
AC: 21,0 cm
FL: 4,8 cm
Becsült súly: 857 gramm

Na hát ezek szerint a kettő között lesz kb, a mostani becsélés szerint kb 3500 g lesz 40. hétre. Én még mindig szeretném, ha a 3 kilóhoz lenne közelebb!!! :)

És néhány kép:

ujjszopi nyújtott mutatóujjal, elég profin....

mosoly hegyek :)))

ásítás

Amikor néztük uh-on, azt mondtam, kiköpött Benedek. Aztán itthon most megnéztem a Benedekes UH képeket, hát... Az alapján nem is igazán hasonlít! :) De jöhetnek a vélemények!!! :))

 Benedek ilyen volt:

És Hanna:

Hanna 30 hetesen

Hanna 25 hetesen

Cumisüveg, éjszakák, szobatisztaság

Mind-mind összefügg. :)

Mióta megbeszéltem Benedekkel, hogy kidobtuk a cumisüveget, nem is kérte soha. Érdekes nagyon, pedig nagy függő volt. Igaz, így nem iszik napi 2 litert, hanem 6-8 dl-t, vagy amennyit épp tényleg igényel. A cumisüveg "kidobásának" egyetlen hátránya, az a nehezebb elalvás. Eddig elaludt egyedül 5-10 perc alatt, főleg délután, most azért megy a szenvedés, benn kell lenni, este mese, és még utána is 10-szer rá kell szólni.

Viszont ami nagy szó, az az éjszakák... Mióta nincs cumisüveg, minden más... Nincs éjjel peluscsere. Első 2-3 nap nehéz volt, állandóan inni kért, kapott pohárból, de hamar ráunt, viszont jött, hogy akkor kekszet kér... Nem hagytam, tudtam, hogy csak meg kell, hogy szokja a szervezete, hogy éjjel nincs evés-ivás. Viszont így, hogy nem iszik, nincs pisi. EGYÁLTALÁN. Mióta nincs cumisüveg, éjjel 2 alkalommal volt összesen pisi a pelusában, az egyik még a legelején, a másik a sebészetes bőrfelhúzás után. Úgyhogy nem elég, hogy pillanatok alatt szobatiszta lett ez a pici fiú, de bizony ágytiszta is, és még nincs 2 éves!!! Ezt még nem nagyon tudom felfogni, ezért szorgosan adom rá a pelust este, aztán 4-5 nap után dobom ki, amikor kezd megkeményedni a zselé benne... Most elhatároztam, adok magamnak 2 hetet max, hogy megbarátkozzak a gondolattal, aztán nincs több pelus. :D De próbálom előbbre hozni ezt azért, mondjuk 1-2 pelenka elhasználásáig. 

 És az éjszakai kelések is egész emberiek kezdenek lenni, van, hogy végig alussza az éjszakát, van, hogy 1-szer 2-szer felsír, de semmi extrém dolog, csak akkor, ha pisilnie kell, mert akkor sírdogál elég sokáig, mire ráveszi magát, hogy menjünk ki pisilni. :)) Éjszakázás helyett viszont reggel kelünk 5-6 között többnyire....... :D

És a legjobb az egészben: Benedek végre kipihent, jókedvű, mintha kicserélték volna!!!

Évzáró

Tegnap délután volt az ovis évzáró, amire nagyon készültek ismét a gyerekek, egy fél órás kis előadással. Sok-sok ének, körjáték, vers, mese...

Én egész meglepődtem, hogy 1 év alatt mennyit fejlődtek... Emlékszem, hogy az első előadásokon még mennyire izgultak, féltek a gyerekek, de még apák napján is márciusban. Most meg...? Hanna teljes nyugalommal jött délben haza (bár felmerült benne az oviban alvás, csak hát kakilnia kellett, azt meg ott nem hajlandó, így mégis hazajött), majd lefeküdt aludni, úgy kellett felébreszteni, hogy menni kell lassan. :) És meglepetésemre az előadáson is végig mosolygott, énekelt, bár azért ott izgult, tekergette kicsit a haját. De nagyon-nagyon ügyes volt, és minden más gyerek is (kivéve a nagy "kedvencünk", aki 4,5 éves létére cumival a szájában tudta csak nagyobb hiszti és sírás nélkül végig csinálni a műsort).

A szomorú királykisasszony

25 hetes

Tegnap készült 25 hetes pocakfotó. Kivételesen nem abban a felsőben voltam, amiben szoktam, mivel a ruhák száradási ideje 3 nap ismét... Szóval készült pár abban, ami alapból épp rajtam volt, meg készül olyan, amin egy majdnem ugyanolyan felső van rajtam, mint amiben fotózni szoktunk...

Egyébként összehasonlítottam a méreteimet Benedekével, hát 25 hetesen a súlyomról már nagyban hallgattam :DDDD, de 21 hetesen már több voltam, mint most 25 hetesen. A pocakom akkor is esténként mértem emlékeim szerint, de akkor nem volt különösebb különbség reggel-esete. Most olyan 2-3 cm különbség van, és este 1 cm-rel nagyobb, mint Benedekkel volt 25 hetesen. De nem érzem nagynak, jól elvagyok vele. :D

Pénteken voltam a cukor terhelésen (és ezzel az első kismamás vérvételen), tök jól bírtam. :) Közben gyorsan csináltunk EKG-t is, hogy az is meglegyen. Minden jó, ici-pici vérszegénység van, de az is épp, hogy...

Legkisebbünk

Csak mert magáról a babavárásról alig írok, meg arról, milyen is a Legkisebb!

Háááát, ha olyan lesz kinn, mint most bent (remélem :D), akkor azt hiszem a világ legjobb gyereke címre pályázhat majd. :) Egy szavam nem lehet azt hiszem a terhességemre, a velejárókra.

Benedeknél emlékszem (tudom, ott a feszültség is sokat számított), mennyi minden bajom volt... Az állandó görcsölések, vérzések, ügyeletre járások, idő előtt beindult szülés, gyógyszerek, hogy mennyit feküdt úgy keresztben, hogy csak akkor tudjak járni, ha alulról tartom a hasam, a majd leszakadó gátam félidőtől, stb. Hannánál csak a keményedések voltak, az átvirrasztott rengeteg éjszaka, amikor úgy fájt/zsibbadt a lábam, hogy képtelen voltam aludni. 

Most meg? Röhögve mondom, hogy hát... Így a 25. hétre magnézium híján kezdek keményedni. A hidegfrontot nem szereti a pici lány, akkor, vagy ha sokat vállalok, görcsöl a hasam. De azon kívül, mintha nem is lenne... Mocorog, pörög-forog, és ennyi. És ez olyan hihetetlen. Este általában amikor megyek aludni 10 körül, akkor még ő is elhelyezkedik, fészkelődik pár percig, aztán alszik, és még olyan nem volt, hogy Rá ébredtem volna (max olyan, hogy keltem Benedekhez, és ha sokáig nem feküdtem vissza, akkor arra felébredt ő is, vagy most a héten a hatalmas vihar alatt felváltva rohangált az ágyunkba Hanna meg Benedek, hogy félnek a vihartól, na arra még ő is felébredt! :) ), reggel, amikor felkelek 5-10 perc múlva kezd ő is mocorogni.

Azért persze érzem, hogy babát várok, mert fizikailag fáradtabb vagyok, szerintem az egész napot át tudnám aludni. Meg érzem, hogy türelmetlenebb is vagyok az átlagosnál (sőt, ha rossz napom van, akkor 0 türelemmel kezdem a napot kapásból), de érzéseim szerint még ezzel is jobban állok, mint az előző terhességeknél. 

Ami érdekes, hogy Hannánál nagyon éreztem (még írtam is róla), hogy mennyire "más" lett a természetem, hogy milyen antiszociálisnak érzem magam, hogy nincs kedvem társasághoz, hogy elvagyok egyedül is... És megszületett Hanna, és a fő negatív tulajdonsága: az antiszociálissága... :) Ja meg levest ettem levessel... És ő is ilyen...

Benedeknél nem emlékszem, hogy bármi extra vonásom lett volna, lehet, ő az én természetemet örökölte...?

Most meg? Mimózaság, szeretet rohamok, kezdődő antiszociálisság, bár érdekes, hogy inkább csak bizonyos körökkel nem tudok mit kezdeni (vagy csak inkább túl a kis (lassan nagy) család felé kezdek fordulni? ). Viszont soha ennyi bajom nem volt a gyomrommal... December végétől a 1,5 hónapig tartó hányás-hasmenés és annak következményei, múlt héten újra, bár csak 2 napra, de előtte már 1,5 hétig alig ettem valamit, annyira fájt folyton a gyomrom, és a kettő között is elég sokszor volt olyan, hogy hányingerem volt, vagy csak szimplán fájt valamitől a gyomrom...  Na meg a kávét sem bírom...

Ami furcsa, az ízlésem... :) Annyira más lett... Talán 2 hete a piacon megláttam egy fehér baba nyári fejkendőcskét. És ott álltam, csorgattam a nyálam, hogy Istenem, de édes, és na majd Huginak ilyen KELL az 1. nyárra. Aztán elgondolkoztam... Hát ha Hannára ilyet kellett volna adnom, mert ilyet kapunk valakitől, kiugrottam volna az ablakon... :D

Egyébként a babaruhák nagy részét már egyszer átválogattam, nem vagyok elhalva a felhozataltól, amiket Hannánál imádtam, most valahogy nem az én világom (vagy nem a babáé? :) ), de régi fórumos lányoktól lesz egy pár szép ruhácskánk, sőt, valamelyik nap még a KIK-be is elmerészkedtem, beszerezve 3 db új ruhácskát (ott szezonvégi kiárusítás miatt ilyenkor nagyon olcsó a legtöbb téli cucc), amiből az egyik a kórházból hazajövős lesz már. :) Majd lefényképezem, ha a kezembe akad! :) Ezen kívül még Ani ajánlotta fel a keresztlánykánk ruháit, hogy átnézhetjük, így több dolgot nem is tervezek venni (idő közben hoztak egy nagy szatyor Mira ruhát, oda vagyok tőlük, köszönjük!! :) ). Viszont megdöbbentő a mózeskosár rajongásom is. Hannánál még utáltam volna, ha ilyet akarnak rám sózni...  Benedeknél eszembe sem jutott, hogy bármi ilyen kéne, jól elvolt itt a nappaliban a kanapén szinte egész napra, vagy az ágyában. Most meg el sem tudom képzelni, hogy napközben ne egy kis mózesben aludjon, KÖZTÜNK, itt a nappaliban... :) Ennek megfelelően addig nem nyugodtam, amíg nem találtam egy olyat, amire azt mondhatnám, igazán Neki való... :) De megtaláltam!!!! Az állvány nem tetszik, de maga a mózes nekem egy álom... :)

Ha minden igaz, a hétvégén meg is kapjuk! :) Idő közben ez is megtörtént, hát csodaszéééép!!!
Szebb sokkal, mint a fenti képeken, lefényképeztem én is:

Venni én ezen kívül már csak Benedeknek szeretnék egy testvérfellépőt a babakocsira, mert hát vele a közlekedés továbbra is egy "álom", ami a tempóját illeti. :)))) Szóval jól fog jönni egy testvérfellépő.

Tegnap este pedig (ééééééééééééééééééén hülye) elkezdtem kedvenc oldalamat nézegetni, hogy kötnék vagy horgolnék majd egy egyszerű, de szép kis babatakarót... hát beleszerettem vagy tízbe is.... Jaaaaaaaaaajjjjjjjjjj!!!! Ha mostantól szülésig nem aludnék 1 percet sem, akkor mindent meg tudnék kötni/horgolni, amire vágytam, majd anyagi csődbe mennénk... :DDDD