Nagyon vártuk már. Sajnos részemről a készülődés kicsit kisebb volt a tervezettnél, de ez legyen a legnagyobb baj az életünkben. Nem tudtam a tervezett ajándékok egyikét sem elkészíteni, de sebaj. :)
Igyekeztem péntek estére mindent előkészíteni, hogy szombaton ne legyen diliház. Nagyjából sikerült is, az apróbb részleteket leszámítva, ami miatt aztán mégis volt kis mérgelődés, rohanás: én 2 harisnyát szakítottam ki felvételkor, amire nem számítottam, így a harmadik, szintén sokat hordott harisnyát iszonyat óvatossággal húztam fel, mert nem igen volt több harisnyám. :D Aztán a nyakláncot felvéve igen hamar jelentkezett a már régebbről ismert égő-viszkető érzés, mikor máskor, ha nem most jött volna megint elő az allergia. :D Úgyhogy kereshettem másik láncot, ami ugyan nem alkalmi, de legalább nem lettem kiütéses tőle (merthogy az arany már megint elszakadt, grrrr). Borkát öltöztetve pedig rá kellett döbbennem, hogy bizony a ruhája nem megy rá, kereshetek mást. A másik ruhácskát is alig tudtam begombolni a hátán, de csak sikerült... :)
Na és akkor ilyen, és ezekhez hasonló izgalmak után időben, pontosan, megérkeztünk a polgári esküvőre. Szép volt, és úgy izgultam, mintha nem tudom, mi lenne. :D Holott csak alá kellett írnom, mint tanú. :D Na de akkor is, az is komoly feladat. :) A gyűrűket Hanna vitte be, nagyon ügyes volt, egész meglepett, hogy ilyen bátor volt! :)
A templomi esküvő is szép volt, nekem legalábbis tetszett. Itt kicsit idegesített, hogy a gyerekek nem tudnak a fenekükön ülni, de ez van, ha nem én fegyelmezek... :D Azért ott is jók voltak, csak mászkáltak.
A lagzi szuper volt, gyerekek is nagyon jól érezték magukat, nem is kellett velük foglalkozni. :) Borka 9-kor a sarokban elaludt a babakocsiban, és majdnem 1-ig egy hang nélkül aludt (akkor egy lufi mellette durrant ki, és arra felébredt). Benedek és Hanna kitartóan rohangált, táncolt, mikor mit, majd Benedeknek fél 1 körül felajánlottam, hogy kicsit pihenjen, összetoltam neki két széket, hát azonnal el is aludt. :D Hanna fél 2 körül szólt, hogy ő is fáradt, úgyhogy mondtam Janónak, hogy szerintem jöjjünk haza, Borkát sem akarom már visszaaltatni, aztán 1 óra múlva megint felébreszteni, hogy jövünk haza. Benedek semmire nem ébredt fel, félálomban itthon még átöltöztettem, pisilt, aztán aludt. Borkát 2-re sikerült visszaaltatni, én lefeküdtem, Janó meg ment még vissza a lagziba. Hát az éjszaka kritikán aluli volt: Borkát 4-szer szoptattam, 100-szor adtam vissza a cumiját, majd reggel 8-kor végleg felkeltünk. Benedek 2-szer műsorozott, Hanna 1-szer, de akkor már Janó itthon volt szerencsére, így őket ő rendezte legalább. Azóta én nem érem utol magam megint az alvással, de majdcsak sikerül! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése