32 hetes

Kezdek aggódni... Iszonyú gyorsan mennek a hetek!! A napokban már azon agyaltam, hogy össze kéne szednem lassan a gondolataimat, hogy mi is az, amit venni/intézni/csinálni kéne még szülés előtt... Mert azért akárhogy is, de a 37. hétre megnyugtató lenne, ha mindennek a végére érnék.

-kéne egy emeletes ágy végre

-GYES-TGYÁS intézés

-lassan Benedeknek ki kéne üríteni a nagy szekrényt, hogy át tudjam költöztetni oda

-hiányzó dolgokat meg kéne venni: ágynemű vagy a kicsinek, vagy Benedeknek, amit olcsóbban találok, testvérfellépő sem ártana, pelenkázótáska, mert a régit már sajnos ki kellett dobnom, annyira szétszakadt.

-kórházi csomagról egyelőre hallani sem akarok

-lassan aktuális lesz egy szülésznő látogatás, még mielőtt szabira menne

-meg kell szereznem még egy könyvet+CD-t sürgősen, de hát nem egyszerű, mert sehol nem kapható...

-kismama fotózás még mindig nem volt, vagyis csak Ádám féle.

-és akkor a hülye agyszüleményeimről ne is beszéljünk, mi mindent szeretnék még szülés előtt csinálni a két gyerek mellett (padlás rendberakása, lomtalanítás, összes ablakot újra megpucolni, függönyöket mosni, nagytakarítás, mosógépet átrakni a zuhanykabinba, stb)

És semmiféle tehernek nem érzem egyelőre a terhességet, ha ilyen maradna, bírnám még egy ideig... :)  Persze keményedek, meg ha sokat vállalok, görcsöl a hasam, de ezek is olyan dolgok, amik inkább csak a 37. hétig zavarják az embert, mert utána már az se gond, ha következménye lesz. :)

-ami egyedül kicsit nehéz, az a vérnyomásomat megszokni. Mármint azt, hogy nincs... Elég gyakran esik le olyan 74/34 környékére, mindezt a 100-as pulzussal, és hát igen, ilyenkor még egy kávé se sokat segít, amit amúgy sem kívánok...

Tegnap voltam orvosnál, minden rendben, szitkozódott egy sort azon, hogy hogy lehetnek ennyire hülyék az orvosok, hogy nem mertek röntgent csinálni a lábamról, mert simán lehetett volna, és nem érti, ilyenkor miért nem kérdezik akkor meg a szülészetet, hogy lehet-e, mert hát többet ártanak így, mint egy röntgennel... Na de mindegy. A lényeg, hogy a baba jól van, eszemben volt, hogy megkérdezem (de majd Ágit megkérdezem, ha megyek hozzá), hogy kötelező-e szülés előtt nevet megadni, mert én egyre inkább azt hiszem, hogy ennek a pici lánynak csak akkor lesz végleges neve, ha már kinn lesz és látjuk... :))

Már csak 1-szer megyek szülés előtt az orvosomhoz a rendelőbe, akkor leveszi a kenetmintát, aztán már csak a kórházba járok hozzá. Egyelőre nem mondja, hogy extra nagy baba lenne, Benedeknél ilyenkor már finoman éreztette, hogy nem Hanna méret lesz. :) De lehet, hogy most meg már Benedekhez viszonyít, fene tudja. :DDDD Majd legközelebb megkérdezem, mit mond, mire számítsak. :)

Ja hát és tegnap a rendelőben ülve volt jó pár kismama, és megállapítottam, hogy hűűű, hát nem is nagy a hasam (nem is érzem annak), olyan pocakok jöttek, hogy csak néztem!!! :D