Mindenről tőmondatokban

Egyszerűen nem jutok oda, hogy írjak... Ha véletlenül leülök 2 percre, akkor meg horgolok... Pedig mindig lenne miről írni. Tőmondatokban:

-Lábam: javul, még mindig be van lilulva, még mindig fáj, de már tudok azért jönni-menni, igaz kicsit sántikálva még. Estére sajog a terheléstől, lépcsőzés marha kellemetlen így... Ma muszáj volt elmennünk önkormányzathoz, buszra szállás után azt hittem, össze fogok rogyni, annyira fájt... Délre annyira fájt, hogy be kellett kennem, pedig már 1-2 napja nem kentem... És el vagyok keseredve, fogalmam sincs, mikor lesz végre a régi, hogy mikor merek elmenni a gyerekekkel egyedül motorozni/biciklizni, mert nem tudok utánuk szaladni, ha bármi van... :((((

-Szabadnap(ok): hát idejét nem tudom, mikor volt ilyen hétvégénk. :) Szombaton apósék elvitték a gyerekeket az óriás kerékre, és estig nem is jöttek haza. Engem elvitt Janó Hádázni, bevásároltunk. :) Vasárnap meg reggel mise után anyukámékhoz mentek a gyerekek, hogy kicsit utolérjem magam itthon a dolgaimmal. Aztán még Ancsihoz is eldobott Janó, így a körmömet megcsinálta, megváltáááás. :))) Aztán alig, hogy hazaért Zsófi a gyerekekkel délután, épp csak egy kicsit voltunk velük, mert elmentünk Janóval kettesben a Batthyányra, felszálltunk a hajóra, ami kivitt a Margitszigetre, és ott megnéztük a szabadtéri színpadon a Csinibabát. Hát nem mondom, piszkosul szenvedtem, ahogy fájt ott már a lábam, de kibírtam. :) És jól esett végre egy kicsit kettesben lenni nyugiban, nem rohanva. :) Éjfél után értünk csak haza. Muszáj volt már egy ilyen hétvége, mert aztán 2 hónap és szülök, akkor megint jó ideig nem lesz 1 perc sem kettesben...

-Művem: a kényszer fekvés alatt pedig horgoltam. Elkészült egy kendő (mivel elfogyott a szem az egérhez, így azt nem tudom horgolni, na meg mert annak a fonalából így a hőségben elég utálatos horgolni), amit igaz először magamnak szántam, aztán inkább Zsófinak, vég

ül Hanna lecsapott rá. :DDD De már tervben van, hogy magamnak is csinálok egyet, természetesen az kék lesz... :D Meg elkezdtem egy kis babatakarót is, amiről tegnap még azt hittem, hipp-hopp kész lesz. Éjjel ráeszméltem, hogy ha kis négyzetekből készül, 1 négyzet átlag fél-1 óra, és ha "csak" 7x7 négyzetet szeretnék, az is 49 db, ráadásul 2 oldalasra terveztem, hogy vastagsága is legyen... Na szóval mégsem 2 perc, mire elkészül! :D És közben tervezem a következő kendőt... :D

-Nem aludtunk... Nem tudom, mi lelte Benedeket tegnapelőtt, 1-kor felkelt, mintha reggel lenne.Aztán csak köztünk aludt vissza, így én nem tudtam aludni, majd 5-kor ébresztőt fújt Benedek... :(((

-méhek: hát az már biztos, hogy nem allergiás a méhcsípésre Benedek!!! 1,5 hét alatt 2 méhecskével sikerült "összetűzésbe" kerülnie... Mindkét esetben véletlenül belelépett. Először múlt pénteken, a lábujját csípte egy meg, kinn az erkélyen. Ő csak kiabált, hogy bzzzibzzzzi!!! Mire kimentem, láttam, hogy a vergődő méhecske mászik fel a lábán. Lesöpörtem, de nem is gondoltam, hogy megcsípte, mert nem is sírt. 1-2 perc múlva jött utánam Benedek, a lábát mutogatva, hogy bzzzibzzzzi!!! Hanna ahogy nézegette a lábát, kérdezte, hogy de mi az a fekete Benedek lábán??? Akkor láttam, hogy benne van a fullánk, bekeményedett, megdagadt picit a lábujja. Amikor kiszedtem a fullánkot, meg bekentem neki a csípést, addig sírt, aztán annyi. Nem panaszkodott többet, pedig napokig ott volt a belilult csípés. Aztán tegnap a kertben játszott, és szaladt a medence felé, hát persze sikerült belelépnie ismét egy bzzzibzzzzi-be...  Jött, fullánk a talpában, de már meg se nyekkent, ment, beült a medencébe, locsolgatta a lábát, aztán slussz. Tiszta lila a talpa, meg kemény, de nem panaszkodik egy percig sem. Számomra hihetetlen... :)