Merthogy ő a LEGhuncutabb, LEGmosolygósabb, LEGvidámabb, LEGbarátságosabb, LEGkedvesebb, LEGerőszakosabb, LEGhatározottabb, LEGhisztisebb, LEGmozgékonyabb, LEGtöbb puszit osztó, LEGínyencebb, LEGcukibb, LEGtöbb figyelmet igénylő, LEGféltékenyebb, LEGmakacsabb, LEGszelektívebb hallású, LEGdivatosabb, LEGtürelmetlenebb, LEGbohócabb, LEGtalpraesettebb, LEGéletrevalóbb, LEGszemtelenebb, LEGkevésbé terelhető-befolyásolható stb. hármuk közül.
Az van, hogy Borka a két véglet tud lenni. Egy tündéri, imádni való, cukorfalat, bájos, kedves, hízelgős kiscsaj addig, amíg folyamatosan foglalkozik vele valaki. Lehetőleg mondókázzunk, énekeljünk, vicceskedjünk is, mert az az igazi. Ha viszont dolgom van/fáradt vagyok/telefonálok/mással foglalkozom, vagy csak átmenetileg épp lankadna a figyelmem, jajj nekem. Akkor bizony jön a mindenhova felmászás (emeletes ágy tetejére, sámlira, székre, asztalra stb), a dobálás, minden széttépése, kuka kipakolása, konnektorba nyúlkálás, földön fetrengve hisztizés, fürdőszoba kirámolása, ruhaszárító lepakolása, konyhszekrény kiürítése, és sorolhatnám a végtelenségig. Mindegy mit, csak olyat, amiért tuti azonnal ugrok, és máris vele foglalkozom, legalább pár pillanatra. Nem mondom, hogy nem idegtépő, amikor haladnék valamivel, neki meg ez a reakciója. A napokban itt volt nagymamám 1-2 órát, és egy idő után elismerően csak ennyit mondott: "háááát Ildikó, nem lehet könnyű. Az biztos, hogy a legédesebb Borka, de ez döbbenet, hogy egy pillanatig nem tud egy helyben maradni!!!!" És tényleg... Egy imádnivalóan kedves kis csöppség, aki úton útfélen mindenkire mosolyog, integet, és puszit dobál. De az is tény, hogy képtelen 1 percre is leülni... Se mesekönyv, se játék, semmi nem köti le (tv sem! :D ). Az leköti, ha az ölemben ülhet, és mondókázunk megállás nélkül. De ebből is csak azt, amihez épp kedve van. :)Imádja táskákat-kosarakat. És számomra döbbenetes, hogy honnan szedte azt a mozdulatot, ahogy felveszi a karjára, mint egy úri nő komolyan... :D De tündéri, járkál a kosárkával/táskával és közben minden fontos dolgot belepakol. :)
Mozgás: jön-megy stabilan, lépcsőzik, a lépcsőn már nem hozhatom fel ölben, kizárólag a kezét foghatom és ő felsétál. :) Lefelé pedig az ajtón kilépni sem hajlandó, csak ha felveszem előtte. :D Mert ő tudja, mi a jó neki. Mászik mindenre fel, aztán sír, mert nem mer/nem tud lejönni. Jó buli.
Evés: mindent, bármit, jó sokat. Még nem igen kapott olyan ételt, amit ne szeretett volna. Talán a múlt héten volt, hogy egyik este Hannával lilahagymát ettünk a kenyérhez. Borka meglátta, és elkezdett zokogva mutogatni a tálkára, hogy ő is kér. Nem lehetett lebeszélni róla, hiába mondtam, hogy csípős, egye a sajátját, csak sírt érte tovább. Fogtam, odaadtam neki a tálat, mondván "én szóltam, hogy nem neki való..." És legnagyobb döbbenetünkre, két pofára tömte a hagymát. :O Se egy grimasz, se egy fintor, pedig nem evett hozzá kenyeret sem. Azóta is szinte minden vacsoránál hagymát rágcsál nagy boldogan!!! :D Kedvencei: mandarin, csoki, húúúús.
Alvás: 1-szer alszik napközben, kb 2 órát. Este fél 8 körül kidől, és 1-2-10 kelés után fél 8-fél 9 között ébred valamikor.
Beszéd: mintha alakulna. Nem, tessz (tessék), kösz, Pa vagy Papa (Apa), Mamama (én), hammm, hsssss (hús - igen fontos szerepet tölt be az életében :D ), kaka (kaka), keccs (reccs a fújja szél a fákat végén), Hannáékra is mond valamit, talán Ba vagy Be, sose tudom. Szemtelen már most... Bármit elkezdek neki hatalmas komolysággal magyarázni, ő azonnal elkezd velem párhuzamosan röhögve halandzsázni.. Ez rendszeresen így van... Magyaráznám, hogy éjjel aludni kell, nem kelünk fel, nem műsorozunk,stb, hiába. Ő nekiáll velem párhuzamosan halandzsázni, amit láthatóan viccesnek gondol... :)
Türelme továbbra sincs semmihez, amihez egy helyben kell maradni. Formabedobó nem érdekli, bevágja a sarokba. Könyvek 10 másodpercig kötik le, utána dolga van.
13 foga van, kb 10,3 kg, és 83cm :O (megnéztem, ezzel mindenkit lehagyott magasságra és súlyra is!!! :O )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése