Nagyon nem mindegy.... Rengeteget bosszankodok a telefonom és a laptopom miatt... A laptopot másfél éve vette Janó. beharangozta, hogy itt a hiperszuper új gép, ez jobb, mint a régi, és gyorsabb, stb... Tény, gyorsabb, jobb. De nem sokkal... Ha csak a böngésző van megnyitva (igen, mániám, hogy 20-30 lapot is megnyitok egyszerre), akkor is gondolkozik folyton. Ha viszont más programot akarok elindítani mellé, na az már sok... Mire egy wordot megnyit, van, hogy percek telnek el... Mire egyáltalán eljutok a programkeresőbe, és be tudom írni a keresett, nem napi szinten használt programot, percek telnek el.... És akkor jön a photoshop... Tudom, alapból sok memóriát igényel, blablabla. Na de tényleg minden kattintás után megyek, teszek-veszek, mert úgyis eltelik fél perc, ha nem több, mire sikerült teljesítenie az adott parancsot.... :O Tehát ha beteszek egy képet a szerkesztőbe, van, hogy egy este elmegy azzal, mire azt a néhány dolgot megcsinálom rajta, amit akarok...
Tehát a réginél jobb, de bizony messze nem JÓ! :)
Telefon: házassági évfordulónkra kaptam szeptemberben. Persze Janó alapból utálja az okos telefonokat, neki mai napig a nagyon egyszerű, monokróm nokiája van, mert az bezzeg nem merül le 1 nap alatt... Na hát engem ez nem érdekel, nekem okos telefon kell. :) A régi telefon totál kezdte megadni magát, telefonálás közben nem érzékelte az arcot és mindenfélét csinált... lenémított, kihangosított, várakoztatott, hívást megszakított. És napi sokszor lefagyott, kikapcsolt, mikor mit. A tempójáról ne is beszéljünk. Szóval használhatatlan volt tényleg. Totál nem voltam otthon a telefonokban, mert nem is nézegettem magamnak még újat. Úgyhogy amikor megkaptam az újat, örültem, mint majom a farkának, hisz a réginél csak jobb lehet. Ráadásul milyen szép fehér! Eltelt pár hét, próbáltam "belakni" az új telefont. És rájöttem: lehet, hogy jobb, mint a régi, de messze nem JÓ!!! :O Néha azt érzem, micsoda telhetetlen egy nő vagyok, hogy nekem soha semmi nem jó. Pedig hát... Nem sok elvárásom van egy telefonnal szemben: tudjak róla gyorsan telefonálni, tudjak fényképezni, legyen rajta időzítő, meg még 2-3 alkalmazás, amit használok. Na ezzel pont csak ezeket nem igen tudom: telefonáláshoz várjak fél percet, vagy többet, mire keresni tudok. fényképezni ne akarjak, mert úgysem lesz jó a kép sem információnak, sem emléknek. Mert szar... Időzítőt feltettem, napi szinten használom, és napi szinten anyázok magamban miatta. Mert minden 2. alkalommal lefagy, és kapcsolhatom ki a telefont, hogy magához térjen. Jó vicc.
Pedig Janó ezt is úgy vette: hogy na ez a hiperszuper telefon, most erre nagyon vigyázz, 2 évig megint nem veszünk újat!!! Persze tokom azóta sincs hozzá, de már nem is akarok azt hiszem... :) A héten mutatta Ani (neki is ilyen telefonja van, ő sincs elhalva tőle), hogy milyen a másik telefonja, szintén galaxy... Hát ég és föld...
Úgyhogy a perselyezést, ami anno egyszer annyira bevált, most újra kezdem. Gyűjtögetek szép sorban a fontos dolgokra... :)
És a megállapítás: attól mert valami JOBB a réginél, sajnos nem jelenti azt, hogy tényleg JÓ is... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése